Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 79 állt az uralkodó rendelkezésére.166) Érdekes egyébként, hogy mindkét városnál a palota jellegű objektum vált „a” hivatalos királyi székhellyé, az állami adminisztráció központjává, s ezen belül a nagyterem, vagy annak közvetlen környezete kiemelt szerepet kapott. A párizsi Palais-nál az egyes egyéb hivatalok helyszínhez kötött működése is elég jól nyomon követhető. Magyar viszonylatban a hivatalok ilyen, térben rögzült működését - talán a budai kincstárat, a domus tavernicalisi leszámítva, amely azonban nem föltétlenül jelentette a hivatali személyzet tényleges működési helyét - egyelőre egyetlen rezidenciánál sem tudjuk kimutatni. Sőt, a kuriális bíróságok gyakran a vezetőjük magán- szállásán működtek. A királyi rezidencia és a város fizikai viszonyát tekintve, akárcsak Budán, máshol is előfordult változás az utóbbi rovására, lásd például a Londonban a Tower, vagy Párizsban a Palais és az Hôtel Saint-Pol terjeszkedését. Igaz, mint Budán a Kammerhofnál, úgy Londonban a korai nyugati vár(ak) esetében az ellenkezőjére is láthattunk példát. Végül, a királyi székhely és a környező, egyéb királyi szálláshelyek tekintetében azt mondhatjuk, hogy míg a korai időszakban - gyakran az erdőkhöz kapcsolódva - az utóbbiak nálunk is viszonylag nagyobb számban fordultak elő, később ezek száma itt, London vagy Párizs környékéhez képest talán csekélyebbnek mondható. Bár igaz, Buda mellett a késő középkorban is ott volt Csepel és Nyék, és - igaz, kissé távolabb - Visegrád, Damásd vagy Tata. Az összevetést nyilván más szempontok figyelembevételével is el lehetne végezni, ez azonban már meghaladná jelen tanulmány így is szélesre vett kereteit. Rövidítések és hivatkozott irodalom la Bastille Sous le pavés, la Bastille. Archéologie d’un mythe révolutionnaire. Exposition présentée du 12 octobre 1989 au 7 janvier 1990 à l’Hotel de Sully, 62, rue Saint-Antoine à Paris. Caisse Nationale des Monuments Historiques et des Sites. H.n. é.n. (A cím után zárójelben szereplő szám - pl. 1.3 - a fejezetszámot jelöli.) 166 L. a korai időszakból a Prázsky hrad és a Vyáehrad, valamint a IV. Vencel idejéből származó óvárosi palota, a Králúv Dvűr, valamint a hasonló korú na Zderáz városrészben.
