Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 65 maradványai az alsó vártól jóval délebbre helyezkednek el,95 a vár és a település közvetlen fizikai kapcsolatáról, egymásra hatásáról nem beszélhetünk. Az alsó vár építésére egyébként konkrét adat nincs, de az építtető - figyelembe véve a magyar viszonylatban méretében és formájában is rendkívüli lakótornyot - aligha lehetett más, mint a király. Ez azért annyiban sajátságos, mert - mint láttuk - a hegyet a királyné kapta meg. Mindenesetre a későbbiekben a fellegvár már nem királynéi mentshelyként, hanem - az alsó várral együtt - királyi várként játszik szerepet. A királyi udvar építészete és a visegrádi település csak később kerül közvetlen, fizikai kapcsolatba. Ez a folyamat azt követően kezdődik, hogy Károly Róbert 1323-tól fő székhelyét Visegrádra teszi át.96 A székhely áthelyezése ugyan együtt jár mind a fölső,97 mind az alsó vár98 átépítésével, lakályosabbá tételével, azonban ugyanekkor nagyléptékű munkák kezdődnek a polgári város területén is, ahol - több fázisban - teljesen új palotakomplexum kiépítésére kerül sor.99 A korai periódusban még csak egy, több (4-7?) különböző épületből álló, meglehetősen lazán elhelyezkedő, a település szerkezetébe nagyrészt betagolódó együttesről beszélhetünk.100 A királyi udvartartás és az udvari szervek Visegrádra költözése egyben azt is jelentette, hogy a főméltóságok, és hozzájuk tartozó hivatali és kiszolgáló személyzet is a város lakói - jóllehet többségükben valószínűleg nem polgá95 MÉSZÁROS 2009. 24., 74., 85. és 272. p. 22. ábra. 96 Erre legújabban részletesen SPEKNER 2010. 101-109. p., valamint ui. a függelékben szereplő itinerárium. 97 BOZÓK.I 2000. 11. p. 98 BÚZÁS-SZŐKE 1990. 132. p. 99 BÚZÁS-SZŐKE 1990. 132-133. p. A palotaépítkezések egészének legújabb összefoglalását 1. BÚZÁS 2010., amely - azon túl, hogy summázza a korábbi irodalmat - több tekintetben revideálja azt (köztük saját munkáit is), illetve több vonatkozásban a korábbinál jóval visz- szafogottabban foglal állást. 100 MÉSZÁROS 2009. 74., 85., valamint 265-266. p. 25-28. ábra; BÚZÁS 2010. 11-18.; ui. 13. p. 10 ábra. Búzás a 17. oldalon az alábbi fontos megjegyzést teszi: „Amennyiben elfogadjuk azt a hipotézist, hogy I. Károly palotája a későbbi palota helyén emelkedett, akkor is kérdéses, hogy a palota helyén feltárt I. Károly kori épületek közül melyek tartoztak a királyi palotához.” Mindamellett az általa felvetett, a két északi épületre vonatkozó azonosítás meggyőzőnek tűnik. - Itt kell megjegyeznem, hogy a visegrádi Károly kori palotakomplexum és a budai Kammerhof ugyanitt szereplő, funkcionális párhuzamként való összevetését - az utóbbi jelenlegi kutatottságában - meglehetősen kérdésesnek érzem. Már persze azon túl, hogy mindkettő városi palota volt, és valószínűleg utóbbi is több épületből állt. A Kammerhof azonban - jelen, csekélyke ismeretünk alapján - kezdettől beilleszkedett az új város struktúrájába, telekosztásába, és közvetlenül csatlakozott annak védelmi rendszeréhez, másrészt magját valószínűleg egy, egy vagy több, lakó- (és kapu-?) toronyból álló komplexum alkotta. Az itteni, ekkori nagyterem azonosítása egyelőre bizonytalan.
