Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
HOULBROOK, MATT Queer London: Perils and Pleasures in the Sexual Metropolis, 1918-1957. Chicago-London, 2005. The University of Chicago Press. (Chicago Series on Sexuality, History, and Society) 384 p. A nagyvárosi szubkultúrákat kutató történésznek többnyire komoly forrásproblémákkal kell megküzdenie. Különösen igaz ez akkor, ha egy olyan, a társadalom erkölcsi megvetésének kitett és rejtőzködésre ítélt szubkultúráról van szó, mint a homoszexuálisoké. Ugyanakkor éppen az üldözöttségnek köszönhető, hogy az Angliában egészen 1967-ig illegálisnak minősülő - maga a homoszexualitás ugyan nem volt törvényileg tiltott, annak számos gyakorlata azonban igen -, azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokról elsősorban rendőrségi akták révén számos nyom maradt fenn. A modern brit nagyvárosok szexuális kultúráját kutató Matt Houlbrook e források segítségével vizsgálja Queer London című munkájában a homoszexualitás és a modem nagyvárosi kultúra kapcsolatát. A könyv időhatárait két, a kérdés kapcsán megjelent hivatalos jelentéshez köti a szerző. Az első világháború végére Londont a közvélemény és a politika egyaránt bűnös, erkölcstelen városnak bélyegezte, ahol burjánzott a prostitúció és a homoszexualitás, s ennek nyomán született meg a homoszexuális „bűncselekményeket”, valamint a prostitúció kérdését vizsgáló különleges bizottság jelentése, amely aztán a két világháború közötti időszakban meghatározta a melegekkel szembeni rendőri intézkedések gyakorlatát. A könyv által vizsgált korszak végpontját az ehhez hasonló, a második világháborút követően eluralkodó közhangulat eredményeként 1957-ben publikált, a nyilvánosságban is élénken tárgyalt, ún. Wolfenden-jelentés képezi, amely részben dekriminalizálta a férfiak közötti szexuális kapcsolatokat azzal, hogy a magánterekben történő szexuális aktusok legálissá nyilvánítását javasolta. Ez alapján nem véletlen tehát, hogy Houlbrook elemzésében éppen a különböző típusú - nyilvános, félnyilvános, privát - városi terek felől közelíti meg a kérdést. A szerző a melegek közösségét tipikusan urbánus kultúrának tekinti, hiszen - mint azt a könyv elején bemutatott, vidékről a brit fővárosba költöző, s a nagyváros hatására szexuális identitást váltó Cyril példája is mutatja - maga a város gyakran meghatározza, megváltoztatja az egyén szexuális beállítottságát. Ebből következik ugyanakkor az is, hogy miként maga a modern nagyváros is állandó változásban van, úgy a homoszexualitáshoz kötődő viselkedésminták, megjelenési formák és kulturális gyakorlatok is folyamatos átalakulásban vannak. Az azonos neműek közötti kapcsolatok formáinak időbeli változása mellett Houlbrook az általa vizsgált időszakban megfigyelhető (homo)szexuális kultúra sokféleségét hangsúlyozza. így az általa nem egysíkúan homoszexuálisnak, hanem az akkori szóhasználattal élve queernek nevezett szubkultúrán (a továbbiakban mi is ezt a kifejezést fogjuk használni) belül is megfigyelhetők különböző altípusok - amelyek nagymértékben összefüggnek az egyes személyek társadalmi hovatartozásával is. Ennek alapján megkülönböztetendőek a nőiesen öltözköURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 561-564. p.
