Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
52 Udvar - Város - Főváros kérdéses.28 Mindenesetre ezek szerint a váron belül, középtájon helyezkedett el az említett, korábbi Szent Péter-templom, amely a maradványaiban is azonosítható volt. Az eredeti formájában négykaréjos, centrális elrendezésű templomot29 utóbb jórészt lebontották, majd teljesen más formában újraépítették. Eredendöleg az ecclesia baptismalis szerepét tölthette be, de egy késői adat szerint falai között temették volna el Géza fejedelmet és második feleségét Adelhaidot.30 A IV. Béla által újjáépíttetett templom egyetlen alkalommal, az ő esetében koronázóhelyként is szolgált. (Mindamellett a későbbi koronázások idején is szerepe volt a procedúrában.)31 Talán a váron belül állhatott a későbbi eredetű Szent Imre-templom is.32 A Szent István által 1015-öt vagy 1018-at követően, magánkápolnaként (capella propria) alapított Szűz Mária-templom33 és a hozzá kapcsolódó pré- postság épületei már a váron kívül, északkeletre, de még a Vársziget területén kaptak helyet. A háromhajós bazilika, együtt a déli oldalon, a kerengő körül 28 SIKLÓSI 1999. 10-17. p., a két objektum leírása elsősorban a 12-13. p. A leírás és az előbbi jegyzetben említett rajzok alapján kiderül, hogy a belsővár védőfalainak csak a keleti oldalon ismertek hosszabb-rövidebb azonosított szakaszai. (Északkeleten a korábbi, délebbre az újabban megfigyeltek.) Az ennek délkeleti sarkában előbukkant, belső épületre utaló maradványokat vélhetjük esetleg a királyi palotához tartozónak. Ezen kívül az északi fal feltételezett vonalában mutatkoztak még olyan maradványok, melyek egy kaputoronyra utalhatnak. - A Siklósi által a külsővár falaiként azonosított maradványok hosszabb szakaszon kerültek elő mind a keleti, mind a nyugati oldalon, sőt, az északi részen is. (Az azonban nem világos, hogy az utóbbi helyen megfigyelt három, egymással párhuzamos falmaradvány közül csak az egyik, vagy mindhárom a várhoz tartozott-e?) A falmaradványok összetartozását Siklósi egyébként azok iránya mellett szerkezetük, habarcsanyaguk (sárgás habarcs: korábbi, belsővár; fehér habarcs: a későbbi, külsővár), valamint a falvastagságuk (1,60 m körül: belső vár; 1,50-2,20 m körül: külsővár) alapján próbálta meg meghatározni. Viszonylag pontosabb keltezésre csak a délkeleti részen végzett saját feltárásoknál volt lehetőség, de az előkerült leletanyag még így is csak tágabb határok között helyezhető el. A korai maradványok jelentős részét az utóbb felettük épült 14-15. századi polgári épületek keltezik. Az összességében a 11-12., illetve 13. századra tett korai vár finomabb periodizációjára, az építés pontosabb kezdetére, a belső- és a külsővár eltérő építési idejének keltezésére nincsen mód. - Ösz- szességében egyelőre még aggályosnak látom all. századi kővár meglétét, vö. Feld 2010. 496. p. 29 Rekonstrukcióját 1. KRALOVÁNSZKY 1990. 80-81. p. 30 GYÖRFFY 1967. 21-22. p.; FÜGEDI 1967, 29. p.; MEZEY 1972. 21-23. p. - mindhárman a 15. századi lengyel történetíróra, Dlugoszra hivatkozva. Ezzel szemben érvel pl. SZŐCS 2009. 31 FÜGEDI 1967. 29. p. 32 SIKLÓSI 1996. 61. p. ábrája a „királyi vár” belső területének északkeleti sarkába teszi, ennek azonban - a Szent Péter-templommal ellentétben - eddig semmilyen régészeti maradványa nem ismert. (Vö. uo. az 59. p. ábrájával!) 33 GYÖRFFY 1967. 23-24. p.
