Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 47 is. Ezen a területen a három központ mellett még számos kisebb-nagyobb királyi birtokigazgatási központ, udvarház, vadászház, stb. volt, amelyek alkalmasak voltak a király és kísérete hosszabb-rövidebb ideig tartó elszállásolására. Ezek közül azonban csak Visegrád vált huzamosabban használt rezidenciává, a Károly Róberttól Zsigmondig terjedő időszakban. Visegrád azonban a jelzett időszak jó részében a tényleges királyi székhely szerepét is betöltötte, már- már állandó jelleggel. Érdekes viszont, hogy Károly Róbert uralkodása vége felé az egyébként nem túl jelentős Damásd is kedvelt tartózkodási hely lett.6 A szóban forgó területtől ugyan jóval nyugatabbra esik, de bizonyos szempontból mégis ahhoz kapcsolódik a Komárom megyei Füzitő, amely IV. Béla idején volt átmenetileg az uralkodó által frekventált hely.7 A korai udvarházak, vadászházak egy részéből utóbb, királyi adományozás révén egyházi intézmény lehetett - gondoljunk itt például Dömösre, Kékesre, Pilisre vagy Szentiélekre.8 Ez persze elsősorban a királyi birtokstruktúrában jelentett változást, míg az átépített vagy új épületek - elvileg - továbbra is alkalmasak lehettek a király és kísérete alkalmi elszállásolására. A középkori kolostoroknak alkalmi uralkodói szálláshelyeként történő igénybevétele - sőt, ezeken belül olykor külön e célra szolgáló épület kialakítása9 - bevett gyakorlat volt Európában, s nem csak a korai időszakban, hanem később is. 6 A Károly Róbert uralkodásának végéig tartó időszak királyi székhelyeivel kapcsolatos változásokra legújabban 1. SPEKNER 2010. 89-96., 97-113. p.; Damásdra: ui. 113. p., illetve a dolgozat mellékletét képező Károly-itinerárium, amelyből kiderül, hogy 1339-től vált frek- ventáltabb hellyé, úgy, hogy a halála előtti fél évben pl. kétszer is tartózkodott ott. 7 GYÖRFFY III. 416-418. p. a forrásokkal, ill. 397-398. p. a IV. Béla-féle városalapítási kísérlet értékelésével foglalkozik. Füzitő szerepe annak kapcsán látszik felértékelődni, hogy a fiával, István ifjabb királlyal való fegyveres konfliktusa (1. röviden ZSOLDOS 2001. 54. p.) miatt a medium regniben bírt pozíciói megroppanni látszottak. (Vö. pl. SPEKNER 2010. 55., 60. p.) Ez a hely mindenesetre viszonylagos közelséget jelenthetett a régi és új központokhoz. 8 Dömösre: GYÖRFFY IV. (1998) 629-631. (források), 631-633. p. (összefoglaló értékelés); 1. még ZSOLDOS 2001. 40. p. Kékesre: (Pilisszentlászló) GYÖRFFY IV. (1998) 700-701. p. - a pálosoknak átadott korai királyi vadászlakot csak 16. századi forrás említi „domunculum lapidea venationi regum preparata " formában, uo. Ugyanezt idézi ZSOLDOS 2001.40. p. - Pilisre: GYÖRFFY IV. (1998) 689-691. (források) és 691-692. p. (értékelés), valamint ZSOLDOS 2001.41. p. Szentlélekre: GYÖRFFY IV. (1998) 701. p. 9 L. erre pl. BINDING 23-24. p. a palatium kifejezés használatának elemzése kapcsán említi, hogy a 10-11. század fordulóján Farfa monostorában külön palatium regale állt rendelkezésre az oda látogatni szándékozó uralkodóknak. Domus regiae-t emlegetnek pl. Fulda, Lorsch, Reichenau monostorainál is, amit nem az uralkodó által emelt épületként értettek, hanem nyilván az említett módon.
