Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
MAGYAR KÁROLY KIRÁLYI SZÉKHELYEK - KIRÁLYI PALOTÁK A szakmai közvélemény számára nyilvánvalóan jól ismert, sót, közhelyszámba megy, hogy Buda - már amit a késő középkori topográfia szerint ez alatt értünk, vagyis a Várhegyen IV. Béla által alapított város - viszonylag későn lett királyi székhely, még később állandó királyi székhely. Némiképp más a helyzet, ha a Buda megnevezést az „eredeti”, a 13. század második felétől kezdődően Óbudának nevezett településre vonatkoztatjuk. Ez a város - legkésőbb a 12. század végétől, 13. század elejétől - Esztergom és Székesfehérvár mellett azon három, fő királyi központ közé tartozott, amelyek meghatározónak tekintendők az Árpád-kori magyar állam életében. Úgy tűnik, a két korai központ között valamiféle jellegbeli különbség is adódott, amelyet némi leegyszerűsítéssel az alábbiak szerint szoktak leírni: Esztergom a családi és adminisztratív központ, Fehérvár a „szakrális” központ, amely bizonyos törvénykezési funkcióval egészült ki. Az ezek mellé, a 12-13. század fordulójától felzárkózó, a források alapján ciklikusan (pl. Nagyböjt) látogatott Óbuda épp az utóbbi tekintetben kaphatott egyre fontosabb szerepet.1 Bár a szűk értelemben vett mindhárom korai rezidencia, vagyis a vár, illetve palota városban volt, vagy legalábbis közvetlenül városhoz kapcsolódott (1. Esztergom), fővárosról ezek egyike esetében sem beszélhetünk - hiszen ezek Európa fejlettebb részén is jobbadán csak kialakulóban voltak -, inkább hos- szabb-rövidebb ideig használt királyi székhelyekről és a körülöttük/mellettük kialakult „fő városokról”. Magyarország három, Árpád-kori fő királyi székhelye és fő városa összefügg azzal a szélesebb, történeti és topográfiai egységgel, amelyet Kumorovitz Lajos Bernât óta medium regniként tart számon a szakma,2 sőt, újabban talán már a műveltebb közönség is.3 1 A kérdéskör rövid összefoglalását 1. KMTL „királyi székvárosok” címszó alatt (356-357. p.) Kubinyi Andrástól. 2 KUMOROVITZ 1971.; GYÖRFFY 1973. 238. p.; KMTL i.h.; KUBINYI 1994., elsősorban 60- 61. p. - A témával legújabban Spekner Enikő foglalkozott részletesen PhD-disszertációjában: SPEKNER 2010. elsősorban 5-25. p. Köszönöm, hogy lehetőséget adott a kézirat használatára. 3 L. az 1996-ban megjelent, a nagyközönségnek szánt, de teljes tudományos megalapozottságú Medium Regni című kiadványt, amelyet kiváló szakemberek írtak. Előszavában (5-8. p.) pl. Kubinyi András professzor adta a kérdés rövid, lényegre törő összefoglalását. - A kötet azért Urbs. magyar várostörténeti évkönyv vii. 2012.45-95. p.
