Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
448 Folyamatosság és újjászületés igen hosszú időre.42 (Leszármazottainak egyike a 19. század végén nemességet is kap, de a család sok jelentős polgárt adott a városnak, például az e tanulmány elején említett, műemlékekkel is foglalkozó, képzőművész Say Gézát.) A 18. században elvétve rác kereskedők neve is felbukkan a háztulajdonosok között: 1712-ben Görög Tamásé (Jókai u.), 1794-ben Stojanovics Györgyé és társai (Lakatos u.). Arra is van példa, hogy a belvárosban egy időben több ingatlant is birtokoltak bizonyos családok, a Hiemer, a nánhegyeseli Zuber, a farádi Vörös, és a Marich famíliák voltak ilyenek. Ingatlanvásárlásaik, költözéseik követik gazdasági helyzetük alakulását, s egyes családok esetében átgondolt stratégiára is következtethetünk.43 A várfalak Hosszú ideig meghatározó elemei voltak a városképnek a valamikori várfalak maradványai is, amelyek - bár sérültek voltak és sok gondot okoztak - még sokáig álltak. A magyarországi várak lebontása már 1699-ben felmerült, de csak 1701-ben fogtak hozzá. Fehérvár 1702-ben még valóságos vár volt. A rombolás 1702-ben kezdődött I. Lipót várrombolási rendelete szerint, s a következő 42 SZVL XIII. 1. A Say család iratai 1718-1966. 6. t. Say Mátyás iratai (1718-1796). 43 A belváros jelenlegi ingatlanainak műemléki városrekonstrukciós felmérését (építészeti szempontból) Csutiné Schleer Erzsébet építész készítette. E felmérés egyik részfeladatát végeztem: levéltári források feltárásával adattárat készítettem, amely az egyes épületek tulajdonosváltozásai mellett a várostörténetben jelentős szerepet játszó személyek lakóhelyét tárta fel. A cél az volt, hogy ne csak a műemlékileg, de a várostörténet szempontjából fontos épületeket is megismerjük, ugyanakkor az építészetileg kevésbé jelentős épületek közül kiemeljük azokat, amelyek a hozzá kötődő történeti személyek miatt mégis figyelmet érdemelnek. E — még nem publikált - terjedelmes dokumentáció általam készített része alapján hozom az itt felsorolt példákat. E munka elkészítésekor felhasználtam a levéltárunkban őrzött SZVL XV. 26. Székesfehérvár városközpont rendezési terve feltárólapjai fond anyagát, amely a mai belvárosi épületek legfontosabb adatait tartalmazza. A már lebontott, a mai épületek helyén álló, sok esetben több ingatlan adatai is rendelkezésre állnak ebben az irategyüttesben. Ez a dokumentáció az 1970-es években készült az István Király Múzeum és az akkori megyei levéltár munkatársainak közreműködésével. Összegyűjtötték a telekkönyvi adatokat, a népszámlálási, valamint a műemléki szakirodalmi adatokat. Az egyes háztulajdonosok tisztsége, rokoni, családi kapcsolatai, életrajzi adatai azonban - mivel más volt a cél - többnyire nem voltak rögzítve. Ezt egészítettem ki saját kutatásaimmal. Jelezve, a nevezetesebb személyek életútját, városhoz kötődését, tisztségviselését, s ahol tudtam, a temetkezésre vonatkozó adatokat is feljegyeztem. Ugyancsak jelöltem az emléktáblák meglétét, valamint az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat is. Az itt, valamint a mellékletben szereplő adatok innen származnak.
