Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai

Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” - Koronázóvárosból püspöki székhely 445

Az egyházi, arisztokrata és városi ingatlanokhoz képest viszonylag szerény helyen állt a régi megyeháza épülete a városfal mentén (a Megyeház utcában). (Megjegyzendő, hogy ugyanekkor a vármegye alispánja, Miskey István a városháza melletti, s a Hiemer-házzal szemközti, egyik központi épületet birtokolta.) A régi megyeháza épületéről is kiderül azonban, hogy van köze arisztokrata családhoz, s megyei tisztségviselőhöz. A török uralom után először Eszterházy Pál herceg birtokában volt, tőle Meszlényi János, a vármegye alispánja és felesége, Festetich Mária vásárolta meg 1712-ben. Eleget téve a megyék szervezéséről szóló 1723. évi 73. törvénycikknek - amely elrendelte, hogy a megyék, amelyeknek még nincs megyeházuk, gondoskodjanak róla -, a vármegye megvásárolta az ingatlant, amely 1727-től közel egy évszázadig megyeházként funkcionált.39 A 19. század elején új megyeháza épül a belváros déli részén, a karmelita rend kertjének helyén, a már omladozó várfal és bástya elbontásával felszabaduló terület felhasználásával párhuzamosan.

2. kép. Jelentős világi épülettömbök a belvárosban (Kovács Eleonóra rajza)

A belváros lakói

A belváros utcáinak száma és nyomvonala máig sem nagyon változott.40 A mai házak helyén az esetek nagy részében több kisebb ingatlan helyezkedett el.

39 SZVL XV. 26. No. 77.

40 FlTZ 1968. 153. p.