Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
442 Folyamatosság és újjászületés nagy tömbje, de a városon belüli elhelyezkedése is erre utal: a valamikor királyi bazilika és a préposti épületek helyén és mellett, ugyanakkor a 18. századi, s egyben jelenlegi Fő utcán, egyúttal a főtér egyik oldalán, a belváros legközpontibb helyén található. Szinte szimbolikus, hogy a tér egyik felén az egyházi központot reprezentáló palota, másik felén a városháza tömbje látható, amely hozzá képest kevésbé hangsúlyos. Nagyobb palotaszerű építmények Az egyház mellett kisebb részben a város és a megye életében szerepet játszó néhány arisztokrata családhoz is köthetők jelentős építkezések. A középkori vár és erődítményei fokozatosan rombolódtak és romlottak le, tűntek el, maradványai beépültek a belváros házaiba, s megjelentek a több házhelyet elfoglaló, nagyobb palotaszerű építmények. Ezen épületek létrehozói és/vagy tulajdonosai arisztokraták, így az Eszterházy, a Nádasdy, a Zichy családok tagjai voltak, akik egyrészt a megyében is birtokosok voltak, másrészt megyei tisztséget viseltek. (1692-1747-ig gróf Eszterházy Ferenc, 1732-1734-ig Eszterházy György, 1747 és 1783 között id. gróf Nádasdy Ferenc, 1783-1785 és 1790-1802 között pedig ifjabb Nádasdy Ferenc volt Fejér vármegye főispánja.32) Az is előfordult, hogy egy családnak a nagyobb palota előtt kisebb háza volt ugyanabban az utcában (pl. a Zichyeknek). Ezekben az esetekben többnyire az illető építtető, vagy családtagja vármegyei funkciót töltött be, így a város megyeszékhely mivoltából fakadó jelentőségéhez e családok itteni rezidenciája is hozzájárult. Ez nyilván már a kulturális és társasági életet is érintette. Az arisztokrata családok mellett kisebb birtokos nemesi famíliák is építkeztek a belvárosban, akik általában megyei hivatalviselők is voltak. Az egykori Eszterházy-palota négy középkori házhelyet foglal magában a Fő utcával párhuzamos utcában, közel az egykori jezsuita (ma ciszterci) templomhoz. A telek 1698-tól gróf Eszterházy Ferencé, a megye főispánjáé volt. Az 1712-es telekkönyv szerint Eszterházy lakásul kapta az épületet azzal a feltétellel, hogy azt helyreállítja.33 A 18. század folyamán végig örökösei birtokolták. Az épület a középkori maradványok felhasználásával jött létre, mai formáját az 1770-es években nyerte el. Eredetileg hozzá tartozott a párhuzamos utcában 32 Farkas 2000.137-157. p.; Farkas 2001. 77-99. p.; Farkas 2003. 67-108. p. 33 SZVL XV. 26. No. 295.; Székesfehérvár 242-243. p.
