Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
428 Folyamatosság és újjászületés latosan komoly ismeretei voltak.5 Egyik előadása bevezetőjében a Regélő Pesti Divatlap 1843. évfolyamából, a Székesfehérvár amint van című közleményből idéz, s fejti ki véleményét: „ ha ős Buda díszfoltozott saslakára szédelegve feltekint a vándor, megtermi még az örömet kebele, a múltról jövőre számítva felkiált; »él magyar, áll Buda még«, de Fejérvárt a múlt nagyság semmi emlékét nem találván, mi kebelét megszállná, egykedvűleg dúdolja el Losonczi sovány múzsájának igénytelen sorait: Fejér megyében van Székes fej érvár, /Mely régi hírében fogyatkozott immár. ”6 Say az idézett szöveggel arra szándékozott rámutatni, hogy mennyire nincsenek tisztában a település valódi értékeivel, lehetőségeivel, s adottságaival. Helyesen látta meg, hogy a régi Fehérvárt, s annak jelentőségét, súlyát „kérik számon” az új városon is. Egy másik írásában így fogalmazott: „Székesfehérvár nevének említésekor eszünkbe jut, hogy Fehérvár volt az ősi koronázóváros, ott állott a szent István-féle Nagyboldogasszony templom, melyet a török elpusztított. Eszünkbe jut, hogy ott élt és temették el a szent életű püspököt, Prohászka Ottokárt. Ennyit mindenki tud Székesfehérvárról, de nagyon megszűkül azoknak a köre, akik látták is a várost, és elenyészően kevés azoknak a száma, akik nemcsak látták, de meg is nézték Székesfehérvárt és annak műkincseit. Téves az is, hogy Székesfehérvárra mindig csak mint történelmi múltú városra gondolunk és nem vesszük észre, hogy ez a város tele van élni akarással és minden erejével igyekszik a mai életnek megfelelően fejlődni. ”7 Say természetesen nem vitatva Székesfehérvárnak a török kor előtt betöltött jelentőségét, elismerte az azt követően fellelhető értékeket, s a barokk városkép esztétikumát is. A városban már nem „dicsőség helyén emelkedő emléket” kellene látni, hanem megváltozott minőségében kellene azt szemlélni, s különböző korszakait és változásait is reálisan értékelni. Másik végletként említhető példa egy egyébként szép, Székesfehérvár városképeit közreadó és ismertető kiadvány török kor utáni fejezetének címadása, amely az Egy kisváros születése címet adja a 18-19. század történetét bemutató résznek.8 A példák folytathatók, de ennyiből is látszik, hogy a városról szóló kötetek szerzői még ma is küzdenek e nehéz örökséggel. A 18. századi Fehérvárral kapcsolatban különféle szempontú vizsgálatok valósultak meg, amelyekből számos komoly publikáció is napvilágot látott. A város történetét általánosságban ismertető kötetek rövid fejezetein kívül társa5 A korszakról írt munkája: A barokk Székesfehérvár. Budapest, 1938. 6 SZVL XIII. 1. 28. t. j.) Say Géza kéziratai Székesfehérvár történetéről, idegenforgalmáról, építészeti fejlesztéséről. Cím nélkül. 1. p. 7 SZVL XIII. 1. 28. t. j.) Say Géza kéziratai Székesfehérvár történetéről, idegenforgalmáról, építészeti fejlesztéséről. A Weekend Egyesületben tartott előadás kézirata. Cím nélkül. 1. p. 8 BAITZ 1996. 10. p.
