Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
KOVÁCS ELEONÓRA „UGYANAZ MÁSKÉPPEN” KORONÁZÓVÁROSBÓL PÜSPÖKI SZÉKHELY A 18. SZÁZADI SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROSKÉPI VÁLTOZÁSAI Bevezetés Székesfehérvár 1543-tól - egy évet leszámítva (1601-1602) - a hódoltsági területekhez tartozott. 1688. május 19-én felszabadult a török megszállás alól, de még 15 évig nem nyerte vissza szabad királyi városi rangját, s az udvari kamarától függő kamarai adminisztráció igazgatása alá került. Többéves próbálkozás után az 1703. évi privilégiumlevéllel kapta vissza régi kiváltságait, ám szerepe és jelentősége a török idők után megváltozott. A koronázóvárosból a 18. század második felében püspöki székhellyé váló Székesfehérvár - amely a háborúk és egy nagy tűzvész miatt már csak nyomokban emlékeztetett korábbi önmagára - e század folyamán új épületekkel gazdagodott. A nagy építkezések jelentős része elsősorban az egyházhoz kötődött - amelyeket a város is támogatott -, kisebb részben a város és a megye életében szerepet játszó néhány arisztokrata családhoz. A középkori vár és erődítményei fokozatosan - rombo- lódtak és romlottak le - tűntek el, maradványai beépültek a belváros házaiba. Az új építkezések eredményeképpen - bár a belváros térszerkezete lényegét tekintve változatlan maradt - más rendeltetésű építmények születtek, amelyek a város új funkcióját is tükrözték, s míg a középkori városhoz elsősorban az uralkodók személyéhez kötődő események fűződtek, úgy a 18. századi Fehérvár az egyházi reprezentáció, majd a fokozatosan erősödő vármegyei események, rendezvények színtere lett. A tanulmány azt kísérli meg végigkövetni, hogy a török utáni Fehérvár városképi változásai mennyiben tükrözik szerepkörének megváltozását, utalva ugyanakkor a társadalmi háttérre is, hiszen a hajdani királyi koronázóváros e korszakban válik Stuhlweissenburggá. Fehérvár helyzetének változásáról A város szép, ugyanakkor nehéz öröksége valamikori koronázóváros mivolta. Jelentőségét később is, nem túlzás azt mondani, hogy gyakran ma is egykori helyzetéhez mérik, így nehéz elfogulatlanul szemlélni szerepének megválURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 425^164. p.
