Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kenyeres István: Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc kezdetéig
Kenyeres István: Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól... 379 annak kvantitatív elemzését nem végezte el, csupán a főbb tendenciák felvázolására törekedett. Historiográfiai áttekintésünket ezzel tulajdonképpen le is zárhatnánk. Arra érdemes azonban rámutatni, hogy a szabad királyi városok gazdálkodása a késő középkorban és a kora újkorban-újkorban nem volt a hazai történetkutatás és ezen belül várostörténet kiemelt vizsgálati területe. Pedig a késő középkori, kora újkori viszonyok tekintetében szép számmal maradt fenn forrásanyag Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa vagy más felvidéki városok levéltáraiban. A 18. századi viszonyok kapcsán is lényegében Buda volt a leginkább vizsgált terület. Ezen kívül Kállay Istvánnak egy kicsit méltatlanul háttérbe szoruló, Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában című monográfiájára kell felhívnom a figyelmet, amelyben a szerző 19 szabad királyi város gazdálkodására vonatkozóan közöl nagy számban kvantitatív adatokat.7 Jelen kutatás tehát arra irányul, hogy Buda és később Pest városgazdálkodását komplexen vizsgálja a kezdetektől a 18. század végéig. Ennek a nagyobb volumenű kutatásnak kezdeti fázisát kívánom most bemutatni. A számadások rendszere 1692-től lényegében véve folyamatosan fennmaradtak a számadások. Ezek a dokumentumok azonban magukon viselik a korszak zűrzavaros várospolitikai helyzetének lenyomatát. Az iratokon jól látható, hogy nagy részüket utólag, akár évekkel később állították össze és nyújtották be felülvizsgálatra a kamarai adminisztrációhoz. A számadások rendszere, a rovatok típusai és sorrendje is esetleges, csak 1699 után kezd valamelyest egységesülni. Érdemes megjegyeznünk, hogy a számadások alapjait képező nyugták jelentős része maradt ránk, így egy-egy számviteli bejegyzés mögé is be tudunk látni.8 Bevételek Az elemzés során szükséges volt nagyobb bevételi és kiadási kategóriákat kialakítani, amelyek igazodnak a számadások rendszeréhez. Ugyanakkor néhány minden évben meglévő, külön fejezet alá sorolt tételt alacsony összegük okán együttesen kezeltem. Az alábbiakban a főbb bevételi kategóriákat ismertetem. 7 KÁLLAY 1972. 8 A vonatkozó időszak nyugtáit Id. BFL IV. 1006. e. 297-298. dobozok.
