Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai a 17. század végén
Oross András: Az állandó várörségek és az új polgárság konfliktusai... 371 esetben pl. a kapitány házának üvegezését) elvégeztette a mesteremberekkel, de nem fizetett érte. Felrótták neki továbbá a székesfehérvári polgárok, hogy beavatkozik „ in actis pure civilibus ” és többször is fenyegetően kijelenti nekik, hogy a polgárság tőle függ. Az elmondások alapján gazdasági tevékenységeiket is akadályozta, hiszen a polgároknak a városba hozott áruit önkényesen vámoltatta. Az ingyenmunka keretében pedig a városfal és a bástyák kijavítására, valamint a vár kitisztítására 40-50 talicskát igényelt. Az utóbbi panaszra Cheverelli is reagált és a katonai érdekeket hangoztatta, miszerint a rossz téli időjárás miatt a városfal egy része leomlott és az onnan lezuhant 5 ágyú olyannyira megrongálódott, hogy a hadszertár mestereivel kellett megjavíttatnia. A parancsnok álláspontja szerint ilyen esetek bármikor előfordulhatnak, azért kérte a talicskákat, hogy a javításokat azok segítségével elvégeztesse a falakon.26 A kanizsai városlakók Christoph von Berge várparancsnok ellen kérték, hogy az Udvari Kamara és az Udvari Haditanács is küldjön ki egy vizsgálóbizottságot, mert a kapitány hatalmaskodik felettük, hiszen korábbi panaszaik ellenére zsamokoskodását zavartalanul folytatja (a polgárok levelükben egyenesen „türannosznak” nevezték Bergét). A környező falvaktól ugyanis készpénzt szedett a robot megváltásáért és a várba vezető utak rendbetételét a polgárságtól várta, mintegy saját „rabszolgáiként” kezelve őket. Az eljárás ellen a szavát felemelő városi jegyzőt gyermekeivel és feleségével együtt börtönbe vetette; a Budai Kamarai Adminisztráció kanizsai harmincadosát, Paul Wibmert pedig életveszélyesen megfenyegették a helyőrség katonái, mivel - véleményük szerint - késlekedett a tűzifa kiadásával.27 Persze az új kapitány, Wolfgang Christoph von Schenkendorf sem volt jobb, hiszen 1698-ban lecsukatta a városbírót, a városi írnokot és egyes polgárokat is.28 Az 1689-ben elfoglalt és bár nem szabad századdal, hanem az állandó hadsereg kötelékébe tartozó egy-egy ezred bizonyos századával ellátott Szigetvár parancsnoka, Gabriel Vecchy ellen több panasz is érkezett a központi hatóságokhoz. A szigetvári polgárok elkeseredésükben összegyűjtötték és egy kimutatásban csatolták az Udvari Kamara számára a helyőrség által elkövetett, ösz- szesen 1228 forintra rúgó lopások és rablások tételes jegyzékét. A katonák a polgárok mellett nem kímélték a jezsuiták, a ferencesek, a kamarai provizor, a városbíró vagyonát, sőt, a tábori főélésmester, Christian Vorster házmesterét vagy Lorenz Fabian Silbereisen hadszertámokét sem. A vegyesen rácok, törö26 MOL E 286 1689. nro. 361., 388., 389., 390., 391. 27 ÖStA FHKA HFU 31. Dezember 1694 (r. Nr. 366. föl. 542-555.). A polgárság megfogalmazása szerint Berge „seine vorige Tyraneyen ungescheuhl conlinuirel". 28 MOL E 281 1698. jan. 3.
