Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai a 17. század végén
Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai... 369 ni, a szabad századok katonái a polgárokhoz hasonlóan élnek, ugyanakkor elszoknak a „habitus militaris "-tói. A tervezet kiemelte azt is, hogy a Kollonich által már a Rákóczi-birtokokon (Munkács, Tokaj, Sárospatak) bevezetett rendszert kellene országos szinten alkalmazni: ez nemcsak másfajta hadi, hanem finanszírozási rendszert is jelentett egyben.19 Sőt, a polgárság gazdasági fejlődése szükségességével érvelt az Udvari Kamara Székesfehérvár benépesítése kapcsán is, amikor tudomására jutott, hogy az Udvari Haditanács 800 német katonát és 1000 magyar huszárt állítana oda helyőrség gyanánt.20 Mik lehettek azok az okok, amelyek miatt a katonaságnak nem a város életében betöltött pozitív szerepét helyezték előtérbe? Tagadhatatlan, hogy az állandó helyőrség növelte a polgárok biztonságérzetét, egyúttal a békés viszonyokat is biztosította. A hadsereg tagjainak és a város lakosainak kapcsolata inkább kölcsönösnek volt mondható, mint egyoldalúnak. A katonaság a városi polgárság által termelt áruk felvevőpiacát is jelentette.21 A 17. század végi török elleni háború, majd később a Rákóczi-szabadságharc alatti események miatt azonban sokkal inkább a lakosságon hatalmaskodó katona képe tárul elénk a forrásokból. Természetesen ez is egy kétoldalú folyamat, hiszen a katonaság állandóan a lakosságra panaszkodott, hogy járandóságaikat nem adja ki megfelelő időben és mennyiségben. A polgárok ugyanakkor rendszeresen sérelmezték a „nyakukra ültetett” katonák túlkapásait és a kiadott többletszolgáltatásokat. A két közeg mindennapi érintkezésében hiteles, pártatlannak tekinthető forrásokra nem igazán bukkanhatunk, hiszen a felek saját szempontjukból, érthető módon elfogultan interpretálták a történteket és megvan a saját vélt vagy valós igazságuk.22 A vármegyék mellett a városi polgárságnak kellett ugyanis például a kamarai adminisztráció hivatalnokai által megállapított, a helyőrségnek járó tűzifa mennyiséget előteremteni és a kaszárnyákban, vagy a helyőrség aktuális lakhelyén biztosítani. Egyes esetekben szintén a városi polgárokat, illetve mesterembereket vette igénybe a várkapitány bizonyos várbeli munkák elvégzésére, 19 MAYER 1911. XXV-XXVII., KALMÁR -VARGA 2010. 151-152. és 400-401. 20 ÖStA FHKA HFU 25. Junius 1688 (r. Nr. 322. fol. 741.) 21 A katonaság városi jelenlétét nemzetközi kitekintéssel foglalja össze a kora újkori magyar városfejlődés szempontjából H. NÉMETH 2009. 281-320. p. Itt most nem térhetünk ki a szerző által is vázolt összefüggések ismertetésére, de azt a tényt hangsúlyozni kell, hogy a katonaság, különösen az ún. erőd- vagy gamizonvárosokban komoly kölcsönhatásban volt a városi polgársággal, a mindennapi élet szerves része volt, annak negatívumaival és pozitívumaival együtt. Győr példáján részletes elemzésekkel rendelkezünk: GECSÉNYI 1984 664-686. p. és GECSÉNYI 1991. 145-158. p. 22 Ezt a tényt hangsúlyozza Géra Eleonóra is frissen megjelent tanulmányában. GÉRA 2011. 407. p.
