Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban
344 Folyamatosság és újjászületés helyiségeinek lakhatóvá tétele, cellák kialakítása) rövid időn belül használatba vették.18 Az átalakított dzsámik gyakran évtizedekig szolgáltak templomul, a pécsi jezsuiták például sosem emeltek helyette új templomot, csak kibővítették.19 Budán szintén megmaradt a törökök által használt épület, amely azonban a korábbi gótikus templom átalakításával keletkezett, így végső soron a rend itt nem dzsámiban, hanem középkori keresztény templomban misézett.20 Új épületek emelésére általában csak jóval később, leggyakrabban a Rákó- czi-szabadságharc utáni években került sor. A budai jezsuiták és az esztergomi ferencesek kivételével (akiknek az építkezései szintén csak 1711 után fejeződtek be)21 szinte mindegyik vizsgált közösség az 1710-es és 20-as évek közepe között kezdte meg temploma és rendháza építését, ami többnyire a 30-as, 40-es, sőt, 50-es évekig húzódott.22 Az első ingatlanokon kívül ugyanis a rendek nemigen kaptak nagyobb adományokat a kormányzattól, az mindössze a kezdeti ellátásukat tudta fedezni oly módon, hogy az uralkodó megbízásából a Budai Kamarai Adminisztráció rendszeresen anyagi támogatásban részesítette a szerzeteseket. Az Adminisztráció már az 1690-es évek elején ellátta pénz- vagy természetbenijuttatásokkal mind a négy budai és mindhárom székesfehérvári közösséget, a pécsi és szigetvári jezsuitákat, valamint a pesti ferenceseket. 1700- ban pedig a pécsi, kanizsai és siklósi ferenceseken, valamint a pesti pálosokon kívül minden itt tárgyalt szerzetesi intézménynek utalt ki kisebb összeget.23 A szilárd megtelepedéshez szükséges anyagi javak előteremtésében játszottak szerepet a külső hatás egy újabb tényezőjét jelentő egyházi patrónusok. 18 Ld. pl. GUZSIK 1973. 5-6. p.; GALAMBOS 1942. 35-36. p.; NÉMETHY 1876.108-109., 112., 114. p.; POKORNY 1935. 22. p.; MADZSAR 1926. 2. p. 19 GOSZTONYI é.n. 5-8.; 37-44. p.; A pécsi Belvárosi Templom 14—15. p. 20 NÉMETHY 1876. 93-96., 99-109., 116-118. p. 21 NÉMETHY 1876. 116., 118. p.; SZALAY 1937. 23., 25-26. p.; SCHOEN 1930. 31. p. Esztergomban a belvárosi ferences Szent Anna templom építése 1700-1716 között zajlott. Ez a városon belüli két kolostoruk közül a későbbi alapításúhoz tartozott, az első megtelepedésük ugyanis a Vízivárosban történt, ahol a tábori lelkészkedő ferencesek még Lotharingiai Ká- rolytól kaptak telket. Végleges templomépületük azonban itt csak 1726-1750 között épült. VlRÁGH 1927. 101-103. p.; PÁLINKÁS 1937. 14., 31. p.; PROKOPP 1979. 88. p. 22 A Budapest területén található templomok építéstörténetének évszámai egy helyen: SCHOEN 1930. 5-6. p.; PREISICH 1960. 21., 28-29. p. A többi templomra vonatkozó adatokat ld. elszórtan a tanulmány lábjegyzeteiben szereplő irodalomban. 23 Magyar Országos Levéltár (MOL) E 286, 23. doboz. 1694-1695-ből csak természetbeni juttatásokról vannak adataink, amelyeket az Udvari Kamara a Budai Kamarai Adminisztráción keresztül a budai szerzetesrendeknek, valamint a fehérvári és szigetvári jezsuitáknak rendelt. Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungam (ÖStA FHKA HFU) r.Nr. 362. Fol. 282-283.; r.Nr. 363. Fol. 227-230.; r.Nr. 368. Fol. 554-559., 726-733., 768-774. Itt köszönöm meg Oross Andrásnak és Mihalik Bélának, hogy ezekre az adatokra felhívták a figyelmemet.
