Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
292 Folyamatosság és újjászületés di tendenciák felerősödtek, és nem csupán azokban a városokban, amelyekre az eladósodás és az adóhátralékok felhalmozása jellemző volt, hanem a többi szabad királyi városban, valamint az oszmánok alól felszabadult, kamarai szervek fennhatósága alá kerülő egykori szabad királyi városokban és mezővárosokban is. Sopron, Buda és Kismarton esetei mind arra mutatnak, hogy legyen az régi szabad királyi város, a 17. században e rangot elnyerő település, vagy az oszmán fennhatóság alól felszabadult újjátelepült város, mindegyik esetben több mint 100 000 forintos adósság halmozódott fel a 18. század első évtizedeire.15 A városok eladósodása egyben veszélyeztette azokat a bevételeket is, amelyek az abszolutista állam alappilléreit jelentették, ezért a 18. század elejétől a tisztújításokra kiküldött kamarai biztosok elsődleges feladatává vált a városok pénzügyi stabilitásának helyreállítása, a gazdálkodás hatékonyságának, szakszerűségének és a visszaélésektől mentes működtetésének biztosítása. Ennek érdekében a biztosok már az ellenőrzés korai szakaszában tettek olyan javaslatokat, és hoztak olyan intézkedéseket, amelyek ezt a célt szolgálták. A legfontosabb feladat a felhalmozódott adósságok féken tartása, a kamatok kifizetése volt, de - ha ezt lehetségesnek találták a kirendelt kamarai alkalmazottak - a tőkeösszeg visszafizetését is megkísérelték. Az adósságokkal összefüggésben, valamint az abszolutista-központosított államokra jellemző, alapvető feladat a katonaság ellátása, a beszállásoltak megfelelő fizetése, élelmiszerellátásuk biztosítása, illetve az adó befizetése volt. Mindezekkel összefüggésben a város gazdálkodásának javításával, a gazdálkodás modernizálásával, a város vezetői részére eddig juttatott kiváltságok, pénzben és természetben kapott járandóságuk, visszaéléseik csökkentésével vagy megszüntetésével igyekeztek növelni a város jövedelmeit, javítani a város lakosságának fizetőképességét. Ekkorra ugyanis már felismerték, hogy hiába követelnek több adót a városoktól, ha azok lakosai immáron valóban elérkeztek fizetőképességük határáig. A korai és később a felvilágosult abszolutizmusra jellemző módon így az alattvalók gazdálkodásának modernizációjával, a belső kereslet fellendítésével, a város jövedelmeinek és jövedelemszerzési forrásainak szélesítésével próbálták az adózás mértékét növelni.16 A biztosok tevékenysége e téren néha kifejezetten hasznosnak bizonyult, mivel Sopron esetében például az adósság megfékezését, sőt, kis fokú csökkenését figyelhetjük meg. Talán részben az évente a városba látogató biztosoknak és az uralkodói parancsleveleknek is betudhatjuk, hogy a város nem került bele abba az adósságspirálba, amelybe a felső-magyarországi városok 15 MOL A 20 (Litt. Cam. Hung.) 1710. Nr. 45. ill. THIRRING 1937. 167. p. 16 Lásd erre Nagy 1957. 90-94., 118. p.; MOL E 23 (Litt. cam. Seep.) 1721. december 3., 10., 1723. október 5., 1724. október 27., E 210 (Mise.) Civ. 8. t. 12. sz.
