Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás... 27 igényeinek megfelelő térbeli elrendezés mindenképpen ebbe az irányba mutat. A Német-római Birodalom számos városa jó példát ad a fogalom használhatóságára, magyarázó erejére - de vajon mi a helyzet máshol, a monarchikus modellt követő, erősebben központosított államalakulatok esetében? A kérdésre tanulmányom utolsó részében, néhány magyar historiográfiai vonatkozás áttekintésével szeretnék részleges választ adni. Városok és rezidenciák a magyar kutatásban „Úgy vélem, hogy a rezidenciakutatás vitás kérdéseire a magyar viszonyok több szempontból fényt vethetnek” - fogalmazott Kubinyi András 1994-ben.55 Valóban, a tágabb értelemben vett Residenzenforschung irányzata korán fogadtatásra talált a magyar történészek, régészek és művészettörténészek részéről is. Sőt, ha az 1950-es évektől az 1980-as évekig zajlott, a királyi székhely és a főváros kapcsolatát több szempontból elemző „budai vitára” gondolunk, úgy is fogalmazhatunk, hogy a rezidenciakutatás már a fogalom és a hozzá tartozó, fent vázolt szervezeti keretek kialakulása előtt számos művelőre talált hazánkban, akik közül Kumorovitz L. Bernât, Fügedi Erik, Gerevich László, Kubinyi András és Zolnay László nevét emelhetjük ki. A vita részletes bemutatása nem e rövid áttekintés feladata.56 Azt azonban mindenképpen fontos kiemelni, hogy az ott felmerülő kérdések: az uralkodói székhely megválasztásának szempontjai; a székhely kapcsolata az azt körülvevő vagy hozzá csatlakozó településsel és annak társadalmával; mindezek időbeli változásának okai és kihatásai a Residenzenforschung lényegi kérdéseit érintették, még ha hivatalosan nem is ennek égisze alatt tárgyalták azokat. A fent említett 1972-es osztrák konferencián két magyar kutató, Fügedi Erik57 és Kubinyi András58 is előadott, tanulmányaik azóta is idézett alapmunkák a magyar kutatás számára. Kubinyi az uralkodói várospolitikával, míg Fügedi a magánföldesúri városokkal és mezővárosokkal foglalkozott. Mindkét esetben a városok földesurának aktív városformáló szerepe állt a középpontban, ami a városi társadalomra és igazgatási rendszerre éppúgy hatással volt, mint a város szerkezetére és alaprajzára, de egyik esetben sem a földesúr lakhelye, rezidenciája állt az elemzések középpontjában. Ezt a szempontot, a főúri rezidenciák 55 KUBINYI 1994. 303. p. 56 A részletek megtalálhatók Spekner Enikő és Magyar Károly tanulmányaiban a jelen kötetben. Ld. továbbá: MAGYAR 2008. különösen 9-30. p. 57 FÜGEDI 1972a., magyarul: FÜGEDI 1972b. 58 KUBINYI 1972.
