Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
240 Udvar - Város - Főváros lommal haladták meg a kiadások a bevételeket, ezek közül két esetben 500 fontdénárt ért el a hiány. Az igazán pregnáns változás az egyenleg tekintetében is a negyvenes évek végén (1547/1548-ban) következett be. Ekkor már az 1000 fontdénárt is meghaladta a deficit, két évvel később pedig a 2000-es határt is túllépte. Úgy tűnik, hogy a következő évtizedben sikerült korrigálni, az ötvenes években ugyanis három évben keletkezett kisebb mértékű hiány, ezeket leszámítva azonban folyamatosan többletet tudott produkálni a város (600—1950 fontdénár közötti összegekben), a kamarásoknak ebben az évtizedben nagy valószínűséggel alkalma nyílt tartalékképzésre is. Amint azt a 4. és 5. sz. ábra trendvonala is jól ábrázolja, az 1560-as években és az 1570-es évek első felében hektikussá válik a költségvetési egyenleget ábrázoló görbe, azaz jelentős hiányok váltakoztak ugyancsak jelentős többletösszegekkel. Az utolsó 14 évben hét alkalommal fordult elő hiány, ezek közül egy kivételével minden évben 1000 fontdénár fölötti összeggel. Az 1564/1565-ös pénzügyi évben a deficit átlépte a 3000-es, az utolsó vizsgált évben pedig megközelítette a 4000- es határt. Összegezve kijelenthető, hogy Pozsony városa a vizsgált korszakban sikeresen kompenzálni tudta azokat az éveket, amikor tendenciaszerűen egyre nagyobb összegű hiányok keletkeztek a költségvetésben. A teljes vizsgált időszakra vetítve (az 1522-1526 közötti évek nélkül) Pozsony költségvetése még kismértékű többletet (2549 fontdénár) is produkált. Az éves pozitív és negatív költségvetési értékeket átlagolva ugyancsak csekély mértékű, de mindenképpen pozitív értéket kapunk (átlagosan évi 39 fontdénár).52 Az 5. ábra 8-10 éves átlagértékeket megjelenítő adatsora ugyanakkor azt is érzékelteti, hogy ha alig érzékelhető módon, de nagy valószínűséggel már ebben a korszakban csökkenni kezdett a város deficit-kompenzáló képessége, mert bár a nagy ingadozások ellenére még biztosítani tudták az egyensúlyt, a felhalmozható tartalék kis mértékben, de folyamatosan csökkenni kezdett. A deficit kompenzálására mozgósított eszközök feltárásához a jövőben a városi kamarai számadáskönyveket kell részletes elemzés alá vonni. A kamara a városban A tanulmány utolsó tartalmi egységeként a központi pénzügyigazgatás és a város kapcsolatának egy érdekes adalékinformációját szeretném közölni. A pozsonyi okleveles anyagban található Ferdinándnak egy 1549-es latin nyelvű levele, amelyet a pozsonyi tanács korábbi kérelmére válaszul küldtek meg a 52 Ld. még TÓZSA-RIGÓ 2011.61. p.
