Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
234 Udvar - Város - Főváros szességében tehát Pozsonyt „csak” a Habsburg fennhatóság alá tartozó magyar területek politikai és némi korlátozással (Béccsel megosztva) közigazgatási fővárosának tekinthetjük.32 Pozsony és a központi pénzügyi szervek kapcsolata aló. század derekán33 Korábban már említettem, hogy a Habsburg adminisztráció számára központi jelentőséggel bírt a pénzügyi szféra. Az összetett monarchia puszta léte függött attól, hogy a viszonylag „frissen” összeállt közép-európai állam-konglomerátum képes lesz-e eleget tenni a legnagyobb kihívásnak, azaz képes lesz-e megteremteni a pénzügyi hátteret az oszmán fenyegetés elhárításához. A megfelelő pénzügyi források előteremtését célzó törekvés természetszerűleg kihatott a városok és a központi hatalom viszonyára is. Pozsony egy összegben fizette a kincstárnak a megszabott pénzbeli szolgáltatásokat, így a cenzust34 és a taksát. Ezek teljesítésére általában Szent Mihály, Szent Márton, vagy Szent György napján került sor. Az udvar bizonyos esetekben igényelhette a rendkívüli segély (collecta, taxa extraordinaria) fizetését is. A kora újkorban ez a tehertípus egyre nagyobb jelentőségre tett szert a város költségvetésében, ugyanis az udvar egyre növekvő pénzügyi igényeinek köszönhetően eseti segélyből valójában adójellegű juttatássá vált és nagyságát tekintve meghaladta a cenzus összegét. Pozsony taxája 1549-ben 2000 forintot tett ki. Ez a városok által befizetett összes adónak több mint a negyedét jelentette.35 32 A kora újkori várostipológiával foglalkozó szerzők közül a rezidenciaváros és a főváros fogalmak közötti lehetséges tartalmi inkongruenciára többek között Herbert Knittler hívja föl a figyelmet. KNITTLER 2000. 67. p. Meg kell még jegyeznünk, hogy az eddig átvizsgált forrásokban Pozsonyt sehol sem nevezik fővárosnak. A városi adminisztráció forrásai azt mutatják, hogy ez a terminológia a pozsonyi polgárság öndefiníciós fogalomkészletében sem szerepelt. A problémakörre Kenyeres István hívta föl a figyelmemet. A jövőben érdemes lehet a városi, valamint a várost említő forrásokat ilyen szempontból is vizsgálat alá venni. 33 A város és az udvar kapcsolataira vonatkozó kamarai iratanyag feldolgozása jelenleg is folyamatban van, az információs bázis hátteréül szolgáló eddigi kutatást egy 2011-es Collegium Hungaricum CH2 és egy 2012-es Klebelsberg Kunó-ösztöndíjnak köszönhetően tudtam elvégezni. 34 Ez kezdetben a föld használatáért fizetett bérösszeg volt. 35 ACSÁDY 1888. 120. p. Viszonyításképpen érdemes megemlíteni, hogy az 1570-es évek közepén a városok által az udvarnak befizetett adó összege a Magyar Királyság területéről származó állami bevételeknek az 1%-át sem érte el. Fontos azonban szem előtt tartanunk,
