Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek... 229 ra koncentrálva. A Habsburgok összetett közép-európai monarchiája már első időszakában komoly kihívásokkal nézett szembe, amelyek közül a legfontosabb az oszmán fenyegetés volt. A tűzfegyverek megnövekedett szerepe, a tömeghadseregek megjelenése drasztikus mértékben növelte a hadi kiadásokat. Ezek kielégítésére már nem voltak elégségesek a pusztán pénzügyi manőverek, elengedhetetlen volt a teljes államszervezet átszervezése. A Habsburg adminisztráció két nagy átszervezési szakaszt élt meg: az elsőnek köszönhetően az 1526-1527 utáni évtizedekben lefektették a későbbi állam- és pénzügyi igazgatás alapjait.8 Ferdinánd és utódai uralkodásának fontos hozadéka volt a modern államigazgatási rendszer kiépítése. Kiemelt szerepet kapott a pénz- és a hadügyek, az udvartartás, valamint a diplomáciai szervezet modernizációja.9 Ennek a modernizációs törekvésnek az elsődleges célja a bevételek minél nagyobb arányú növelése volt. Első szakaszban - az említett költségvetési igényeknek megfelelően - a pénzügyigazgatás szervezeti reformját valósították meg. A Habsburg állam-konglomerátum történetét a későbbiekben nagyban meghatározó államszervező munkában kiemelkedő jelentőséggel bírt Ferdinánd átfogó adminisztratív reformsorozata. A fokozatosan formálódó államigazgatási modernizáció megvalósításában eleinte jelentős kompromisszumokra kényszerült az udvar a pozícióikat féltő rendekkel szemben. Ennek köszönhetően - a kezdeti biztató szakasz után - a komolyabb újításokat csak a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől sikerült megvalósítani. Ferdinánd uralkodásának jelentős sikereként könyvelhető el, hogy modernizációs programja keretében az 1560-as évekre lefektették a legjelentősebb, funkcionális elv szerint szerveződő, központi kormányszervek alapjait.10 11 A folyamat során kiemelt jelentőséggel bírt a kamarai igazgatási szint kialakítása 1527-1528-tól kezdődően." Az Udvari Kamara alárendelt szerveként 1528-ban Budán létrehozott, majd 1531 -ben Pozsonyban újjászervezett Magyar 8 A második ilyen nagy átszervezési szakasz a 17. század utolsó, valamint a 18. század első évtizedére tehető. RAUSCHER 2010. 188. p. 9 PÁLFFY 2010. 87. p. 10 Még az 1527-es Hofstaatsordnungban átszervezték a királyi tanácsot, a kancelláriát és a kamarát. Ugyancsak Ferdinánd uralkodása első éveiben hozták létre az Udvari és a Titkos Tanácsot (Hofrat, illetve Geheimrat). Az Udvari Tanácsban eredetileg az uralkodó minden országa képviseltette magát: a Magyar Királyság kettő, majd 1532-től három taggal. A testület tanácskozási helye időről időre változott, Bécs és Prága mellett Pozsonyban is ülésezett. Az ötvenes évektől azonban egyre inkább a Geheimrat lett a legfőbb döntéshozó szerv. PÁLFFY 2010. 87-90. p. 11 EBERHARD 1985. 73 74. p. Kann az Udvari Kamarát és annak alszerveit, a Magyar és a Cseh Kamarát összességében az államszervezet „adminisztratív testeként” aposztrofálja. KANN 1980. 30. p. Az intézményi reformok további jelentőségéhez i.m. 31., 60. p. Az „összetett monarchia” intézményi struktúrájához még: BAHLCKE 1994. 71 84. p.
