Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés 219 civitast az eladományozás után az oppidum, de egyes esetekben mégis megfigyelhető, hogy a polgárság maga továbbra is civitasnak nevezi városát, még a 15. század végén is.95 A polgárság földesúrral szembeni függetlensége az utóbbi esetben lehetett csak igazán jelentős, míg gazdasági szempontból mindhárom település sokat profitált a földesúri székhely létből. Hivatkozott irodalom DF Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény DL Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai levéltár Anjou Anjou-kori oklevéltár. 1301-1387. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia. Praeside JULIO K.RISTÓ. Adiuvantibus TlBURTlO ALMÁSI, LADISLAO BLAZOVICH, GEISA Érszegi, Francisco makk, Francisco piti. I-XV. (1301-1331), XVII. (1333), XIX-XX. ( 1335- 1336), XX1I-XXV1I. (1338-1343). Szerk.: ALMÁSI Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kö- FALVi Tamás, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth ILDIKÓ. Budapest-Szeged, 1990-2007. BÁCSKAI 1965. BÁCSKAI VERA: Mag\>ar mezővárosok a 15. században. Budapest, 1965. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 37.) 95 A 15. századi mezővárosi terminológiahasználat kérdése egyáltalán nem nevezhető egyértelmű ügynek. Noha a települések többségében a jogi helyzet, a tulajdonos személye, valamint a városfejlődésben elért szint alapján már megszilárdult egy-egy terminus használata, több olyan mezővárosunk is van, ahol a civitas és oppidum kifejezések alkalmazása még a 15-16. században is ingadozik. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy ki nevezi meg az adott forrásban a mezővárost: a földesúr, a külső szemlélő, esetleg maga a mezőváros lakója. Vö. GULYÁS 2008. 58-60. p.
