Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés 213 tipikus, feltörekvő, majd az arisztokrácia sorába jutó középnemesi család karrierjével állunk tehát szemben. Várdai Aladár az 1450-es években pohárnokmesteri, István pedig kalocsai érseki címet viselt.62 A család felemelkedése egyre inkább megkívánta a méltó lakóhely felépítését is. Még a fiatalabb Miklós kezdte el az első, Árpád-kori, földvár szerkezetű erődítmény után egy újabb felépítését, ám ez csak halála után vett nagyobb lendületet, főként Várdai István finanszírozásával.63 A kalocsai érsek, bíboros és királyi főkancellár 1457. évi levelében már megemlítette várépítési szándékát.64 De már ezelőtt is több levélben foglalkozik a vár ügyével, személyzetével, ellátásával. 1465. május 11-én keltezett levelében is erről ír Kisvárdára sógornőjének, Perényi Katalinnak. Jól mutatja Kisvárda valós rezidencia funkcióját, hogy utasítást adott levéltár és kincstár építésére is, mégpedig olyan módon, hogy ha a vár leégne, az értékek akkor is megmaradjanak.65 Az érsek az építést végig figyelemmel kísérte, amiről több további levele is tanúskodik. A vár építésének oklevelekben is megfogható első szakasza tehát 1465 és 1470 közé datálható. Lendületének az érsek halála vetett véget és csak 15lóban folytatják azt hasonló szinten. Jelentős katonaság amúgy nem volt az épületben, 1470-ben, az úrnő távollétében például a cselédeken kívül két familiáris, Demeter esperes és egy szolga lakott helyben. Az említett Demeter a Várdaiak szolgálatában egyébként nagy befolyásra tett szert: ő vezette például a várépítés számadásait is.66 Demeter több ízben fizetett munkásoknak, vásárolt követ, me- szet és egyéb építőanyagokat. Az 1470-es számadás alapján az építkezés ezen szakaszának összköltsége 58 forint 11 dénárra rúgott. Kisvárda birtok 1470-1471. évi urbáriuma és számadása alapján a Várdaiak a környék legnagyobb vásárlói és munkáltatói voltak. A birtokról beszedett tekintélyes, több száz forintnyi jövedelemből rendszeresen vásároltak bort, cementet, szitát és fazekat, patkoltak lovat, fizettek a vár személyzetén és a familiárisokon kívül szakácsnak, kerékgyártónak, kocsisnak, kondásnak, napszá62 Aladár 1458-ban még István mellett érseki kormányzó, majd 1459-től pohámokmester. DL 15348. ENGEL 1996. I. 66. p. 63 A vár első említése 1451-ben történt, azonban már korábban valószínűsíthető faszerkezetű erődítmény létezése a településen. Erre és a Várdai István-féle építkezésekre lásd BÓNA- DlENES—ÉRI—Kalicz 1961. 25-30. p. A további kisvárdai ásatásokra: ÉRI I960., illetve Huszár 1967. 64 Zichy IX. 395. sz. „Licet enim prius pro edificatione castelli nostri deputaveramus...” 65 Zichy X. 240. sz. „quod si contingeret illam domum comburi, quod Deus avertat, res vestre et privilegia in eadem sine impedimento et dampno pemaneant, quin volumus, ut deinceps tam pretactas litteras quam etiam alia privilegia vestra pro maiori cautione in pretacta domo teneatis.” 66 DL 81716, kiadása Zichy XII. 239. sz.
