Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
210 Udvar - Város - Főváros mény lehetett.44 1317-ben a plébános vikáriusát is említették.45 Jelentőségét az is mutatja, hogy a 14. században Várda plébánosa borsovai alesperes, néha pedig főesperes is volt egyúttal.46 Nyomon követhető, hogy a család fokozatosan erősítette meg földesúri jogait a településen. A település lakói valószínűleg már korábban is ki voltak véve az ispán bíráskodása alól, de 1393-ban a földesurak Mária királynétól a pallosjogot is megszerezték Kisvárda felett.47 1415-ben Zsigmond király Várdai Domokos fia Pelbártnak hűséges szolgálatai fejében engedélyezte, hogy ő és testvérei: Mihály és Miklós Kisvárdán vagy más birtokukon kő- vagy faerődítményt emeljenek és azt más nemesek módjára bírják.48 A rendelkezésre álló források szerint a Várdai család tudatosan és tervszerűen fejlesztette a települést. Kisvárda ennek köszönhetően fokról fokra haladt előre a ranglétrán a mezővárosi szint felé. Ez a politika jól tükröződik a piac helyzetében. 1337-ben I. Károly parancsára a kisvárdai szerdai hetipiacról folyt vizsgálat, amelyről az oklevél szövege alapján azt tartották, hogy már ember- emlékezet óta működik. Ennek eredményeképpen végül megállapították, hogy a piac valóban jogszerűen és mindenféle ellentmondás nélkül kerül megrendezésre.49 1345-ben I. Lajos az oda igyekvő kereskedőket már királyi védelemben is részesítette.50 Mária királynő ezt a vásártartási jogukat 1393-ban megerősítette.51 Kizárhatjuk, hogy az ügyben tett újabb és újabb uralkodói lépések nem földesúri kezdeményezésre indultak volna. 1387. január 27-én, mivel Várdai László fia Domokos és János részt vett a Mária és Erzsébet kiszabadítására indított hadjáratban, Zsigmond királytól megkapták azt a jogot, hogy a közeli, Tisza-parti Rozsály és Leányvár között vámot létesítsenek. Ez hatékonyan elősegítette a település tájközi árucserébe 44 NÉMETH 1983. 45 Anjou IV. 400. sz. Pál várdai parochialis pap helyettese, Corrardus. 46 1329-ben említik például István várdai papot, egyúttal borsovai alesperest. DL 96149. 47 ZSO 1. 3045. A teljes bíráskodási kiváltságot kisvárdai Domokos fiai: Zsigmond, Mihály, Miklós és Pelbárt kapták. 48 ZSO V. 893. sz. 49 Zichy 1. 503. sz. Fennmaradt Zemplén megye ugyanazon évi átírásában. 50 Lajos minden, Váradi László fia János Várad falujában megtartott vásárára igyekvő kereskedőnek meghagyja, hogy „ad dictum forum prefati Johannis filii Ladislai cum quibuslibet vestris rebus et mercimoniis tam in eundo, quam in redeundo libere et secure veniatis”. Zichy II 115. sz. 51 Zichy IV. 415. sz. „vos itaque universos et singulos mercatores, institores et alios forenses homines assecurantes affidamus, quatenus ad dictum forum liberum in dicta possessione ipsorum filiorum Dominici Kysvarda vocata singulis feriis quartis in omni ebdomada, ut est prehabitum, celebrari commissum cum vestris quibuslibet rebus mercimonialibus secure et libere veniatis”.
