Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás... 19 Az udvarok kutatása az elmúlt két évtizedben Európa-szerte népszerű téma lett;30 így részben a „konkurenciától” való eltávolodás igénye is indokolja a német kutatócsoport visszatérését a városi tematikához. A középkori királyságokban érvényesülő monarchikus államszervezet esetén természetesen sok tekintetben más kérdések merülnek fel a rezidenciák kutatásában, mint a Német-Római Birodalomban. Nem a sok párhuzamos uralmi gyakorlat, hanem egy hierarchikusan építkező rendszer különböző szintjeit képviselő rezidenciák és a hozzájuk kapcsolódó városok vizsgálata kerül előtérbe. Ezen belül az egyik kutatási irány kiemelt hangsúlyt helyez az uralkodói hatalomgyakorlás helyszíneire, az uralom szimbolikus és gyakorlati megnyilvánulásainak térbeli leképeződésére. Ide értendők nemcsak a királyi, hanem a különböző hercegi és arisztokrata lakhelyek és udvartartások is.31 Egy másik megközelítés a fővárosok megjelenését, az államszervezet, az uralkodói udvar és az ezeknek helyet adó települések kapcsolatát vizsgálja általánosságban, vagy egyes városok példáján, amelyek közül méltán áll a Nyugat legnagyobb középkori metropolisza, Párizs, az első helyen.32 Az angolszász kutatásban más hangsúllyal is felmerült a rezidenciák kutatása, mint ahogy az angol residence szónak a jelentése is némiképp eltér a német Residenz fogalmától, annál általánosabb, nemcsak az uralkodók, hanem más elit társadalmi csoportok lakhelyét, berendezkedésének térbeli elemeit is magában foglalja. A témában frissen megjelent egyik kötet szerkesztői azonban joggal róják fel, hogy túlságosan kevés az összehasonlító vizsgálat; a legtöbb tanulmány egyetlen településre összpontosít. Hasonlóképpen ritkák azok a kutatások, amelyek több különböző elit csoport (földbirtokos, hivatali arisztokrácia, üzleti elit) lakóhelyét több országban párhuzamosan veszik szemügyre.33 Ezek az építészettörténeti, szociológiai és társadalom-földrajzi elemeket is magukba foglaló kutatások már jóval túlmutatnak azon a kereten, amelyet a szorosabb értelemben vett várostörténet kijelöl, vagy amelybe a jelen tematikus kötet írásai illeszkednek. 30 Néhány ide kapcsolódó kutatási program és szervezet: Europa déllé Corti ( http://www . europadellecorti.it/ primapagina.htm); The Society for Court Studies ( http://www , courtstudies.org): Arbeitskreis „Höfe des Hauses Österreich” ( http://www.oeaw.ac.at/home/ thema/thema_200809_5.htmD: ESF Projekt „Palatium. Court residences as places of exchange in Late Medieval and early Modern Europe” ( http://www.courtresidences.eu /index, php/home/) (letöltések: 2012. december). 31 SILANE 2001. figyelemre méltó, hogy a Residenzenforschung-sorozatban éppen a nem uralkodói rezidenciákról jelent meg kötet: JÄSCHK.E 1990. 32 Sedes regiae 2000.; Les villes capitales 2006.; ROUX 2009. 83-96. p. 33 Living in the city 2008. Introduction, 14-15. p.
