Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar... 191 mos ponton befolyásolta a fent érintett jelenségek (át)alakulását. Ugyanakkor miután ezek közül bizonyos - főként a városi önigazgatásban bekövetkezett - változások a Zsigmondi időszak után létrejött belpolitikai - és a város helye és helyzete által determinált - keretek között kristályosodtak ki, ezek (áralakulásában az erősebb rezidencia-jelleg megszűnése utáni helyzet legalább annyira szerepet játszott. Végül felmerül a kérdés, hogy az 1541 -es év mely kérdések esetében hoz jelentősebb mértékű változást, hiszen a Habsburg időszakban - a megnövekedett kormányzati szerep ellenére - az udvar a korábbihoz hasonlóan nincs jelen a városban, ugyanakkor a fentiekhez képest egyre gyarapodó számú nemesi kézben lévő ingatlan a jellemző,55 ami az el it-topográfiában (és részben nyilván a városvezetésben is) szükségképpen változásokat idéz elő. Ezekre leginkább e két korszak részletes összehasonlító elemzésével lehetne rámutatni. Levéltárak rövidítése AMB Pozsonyi Városi Levéltár (Archív mesta Bratislavy), Pozsony MNL Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Hivatkozott irodalom BüNFINI [1995.] BONFINI, ANTONIO: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Budapest, 1995. Balassi Kiadó. ENGEL-C. Tóth 2005. Engel Pál - C. TÓTH NORBERT: Királyok és királynék itineráriumai/Itineraria regum et reginarum (1382-1438). Budapest, 2005. MTA TTL (Segédletek a középkori magyar történelem tanulmányozá- sához/Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 1.) FEJÉR CD Fejér, Georg: Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. Buda, 1829-1844. 55 Ennek problematikájára általában a királyi városokban, főként Kassa példáján, lásd H. NÉMETH 2002.
