Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
188 Udvar - Város - Főváros 1. térkép. Pozsony rekonstruált 15. századi térképe a királyi és nemesi tulajdonban lévő telkek jelölésével A (bel)városi polgárság és az udvar kapcsolata nyilvánvaló akkor tekinthető a legintenzívebbnek, amikor az uralkodó itteni tartózkodása idején nem az is- páni várban, hanem a városban tartózkodott: vagy a királyi házban,49 vagy ahogyan erre például Mária királyné esetében (1526. szeptember-1527. augusztus) 49 Ennek nyomai a városi számadáskönyvekben leginkább úgy csapódtak le, hogy a város számosjavítást, karbantartási munkát végzett a királyi házon, illetve a királyi konyhára mindenfélét szállított, szakácsot fizetett. Mind Mátyás, mind II. Lajos idejéből számos példát találhatunk erre: pl. AMB, Kammerrechnungen 44. (1482), 63. (1508/1509), 69. (1515/1516), stb. • Az 1439-es telekköny alapján azonosított királyi házak (két karika = az 1450 utáni egyetlen belvárosi királyi ház) ■ 1490—1510 között időszak: a telekkönyvi bejegyzések alapján azonosított nemesi tulajdonban lévő telkek (? bizonytalan)
