Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
178 Udvar - Város — Főváros belül is a városháza 1420-as bővítése és átalakítása.32 Végül említhetnénk azt a tényezőt is, hogy a város konkrét tere minként alakult/módosult a vár jelenléte és a kereskedelmi utak kettősségének függvényében, illetve hogyan alakult a városvezető elit tagjainak városi térben meghatározható helye.33 E szerteágazó kérdések közül nyilvánvalóan lehetetlen és ehelyütt nem is szükséges mindenre kitérni (ezek nagy részét a jegyzetekben jelzett, különálló tanulmányokban vizsgáltam), így itt a Zsigmondi átmeneti „rezidencia-város” jelleggel kapcsolatban, csupán érintőlegesen két példát említenék. Az egyik a városi fürdők és a nyilvánosház kérdése. Az 1379-ből fennmaradt külvárosi adójegyzék alapján az adott korszak előtt négy fürdő ismert a külvárosokban, ezeket gyakorlatilag a kereskedelmi utak tengelyében találjuk: az ispotályfürdő, a felső fürdő, az alsó fürdő és vödrici fürdő, amelyet később királyi fürdőnek neveznek a források, és amelyekről a források alapján ismert, hogy bizonyos időszakban a várispán, máskor a királyi familiáris kereskedő, a korábban már említett Ventur család birtokolta, és amely a Zsigmondi korszakot követően meg is szűnt. Egy 1422-es jegyzékből tudjuk, hogy a nyilvánosház (frauenhaus) eleinte az alsó fürdő mellett volt. A huszita támadások és Zsigmond erőteljes hatására az 1430-as évekre elkészül a teljes belvárosi városfal és ugyanezen időszakban, ahogyan fentebb utaltunk rá, a városháza-bővítéssel a Fő tér egyre reprezentatívabbá vált, ahol időről időre a városban tartózkodó uralkodó is megfordulhatott. Ennek a térhasználat szempontjából az lett a következménye, hogy bár az alsó fürdő a kapu mellett a korábbi helyén maradt, közvetlen szomszédságából, a Fő tér meglehetős közelségéből a nyilvánosházat elmozdítják és az kikerül a távolabbi, külvárosi Széplak utcába (Schöndorfergasse).34 Valójában városi döntésekről és változásokról van szó (mind a városháza, mind a nyilvánosház esetében), ám ezek meglehetősen kötődnek ahhoz a tényhez, hogy Zsigmond személyében is erőteljesen jelen van a-tervei szerinti későbbi - „szék”-városában. 32 A városfalakra: ORTVAY 1892-1903. II/l.; KIRÁLY 1894. 50-51. p. A várra: PAPP 2006.; a templombeli kápolnára: ZÁR Y 2003.; a városházára: MAJOROSSY 2012b. 33 A városvezető elit térbeliségére korábban: MAJOROSSY 2009. 34 Az elmozdítás pontos ideje nem adatolható, de az 1439-es telekkönyv - AMB, 4.1.2. (Grundbuch) fol. 40r „das haws der stat dorinn dy schon frawn sein" — már az említett külvárosi utcában működő intézményként regisztrálja, így a városházán zajló „fejlesztések nyomán” feltételezzük, hogy valamikor az 1420-as évek végén, 1430-as évek elején történt. MAJOROSSY 2012a. 350. p. Korábbi helyén (ami eleinte ein öde hofstat) az 1450-es évektől kezdve az évi vásár kivételével (amikor a főtéren állnak a konyhabódék) nyilvános konyha működik: „[...] er und all sein nachchomen sollen davon [...] chuchen ojfenberlich bey der stat halten AMB, 4.1.3. (Satzbuch), fol. 168v.
