Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
176 Udvar - Város — Főváros Az udvar és az udvari politika hol erőteljesebb, hol kevésbé közvetlen jelenléte az élet más területein is éreztette hatását a városban. Ha például az elit polgárság testvérületének, a Bürgerbruderschaftnak, vagyis a Krisztus Teste társulat történetének az alakulására gondolunk, abban szintén lecsapódott az udvar/ nemesség és a városi polgárok összetett kapcsolatrendszere.23 A konfratemitás korai történetében például nyomon követhető, hogy az alapvetően egyházi (ka- nonoki) alapítású testületből Zsigmond polgár-kereskedő familiárisai, Hans Poll és a már említett Kaspar Ventur - vagyis az uralkodó révén a városba került (korábban) bécsi és firenzei polgárok - által hogyan lett „polgáriasítotf ’ illetve „elitesített” világi vallásos társulat az 1420-as évekre. Másrészt a 15. századi taglisták alapján az is jól érzékelhető, hogy miként ugrik meg a nemesség aránya a tagok között a Mátyás-korban,24 alapvetően a király, illetve nagyszámú udvari nemessége pozsonyi tartózkodásával összefüggésben. 1482-ben (június 6.) maga Mátyás,25 míg néhány évvel később a források szerint a királyi udvar hatszáz tagja volt jelen a testvérület által szervezett úmapi körmeneten Pozsonyban.26 Úgy tűnik, Mátyás egyébként is kiemelkedő jelentőséget tulajdonított e vallási eseménynek, hiszen a bécsi (1485-ös) bevonulást követő napon az úmapi körmeneten való résztvétele a bécsiek számára nyilván felért egy politikai demonstrációval, és ahogyan arról Bonfini beszámol 1489-ben Budán szintén politikai propaganda céljaihoz használta fel az ünnepet.27 Pozsonyban a Krisztus Teste társulatnak e legreprezentatívabb megnyilvánulása során ugyanakkor a város (vártól való) tudatos különállását érzékelteti az, hogy a procesz- szió a város entitásátjárja körül, anélkül, hogy bármilyen módon belefoglalná a várat. Tulajdonképpen az egyetlen kapcsolódási pont a Szent Márton-templom, a körmenet kiindulópontja, azáltal, hogy a két „világ” közötti határvonalon áll.28 Ezzel szemben a budai „fővárosban” a királyi bevonulásokhoz hasonlóan a Miasszonyunk-templomtól induló felvonulás - legalábbis Mátyás uralmától 23 Ezt alapvetően korábbi tanulmányokban megtettem: MAJOROSSY 2005.; MAJOROSSY 2009. 24 A taglisták elemzését tartalmazó táblázatra: MAJOROSSY 2005. 261. p. Ahogyan ott látható, az 1476-ból és 1485-ből fennmaradt taglistákon kiemelkedően megnőtt a nemesi tagok száma. 25 Horváth 2011. 115. p. 26 1486. máj. 25. AMB, Kammerrechnungen 46. 181. p.: Item in festo Corporis Christi 86 sein dez königliche hofvolks gerausig auf vjc hie gewesen [...]. MAJOROSSY 2005. 271. p. Ugyanakkor már az előző évben is a közelben volt az „udvar”, hiszen 1485-ben az úrnapi körmenet a bécsi bevonulást követő napra (jún. 2.) esett. HORVÁTH 2011. 120. p.; PERGER 1990. 68-69. p.; SZENDE 2008. 382. p. 27 BONFINI [1995], 705-706. p.; GODA 201 lb. 71. p. 28 A pozsonyi úmapi körmenet útvonal-rekonstrukciójára: MAJOROSSY 2009. 86-90. p.
