Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
MAJOROSSY JUDIT A POZSONYI VÁROSI ELIT ÉS AZ UDVAR (AZ UDVARI NEMESSÉG) KAPCSOLATÁNAK MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJAI A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN ÉS A KORA ÚJKORBAN A polgári és az udvari/nemesi kultúra városi térben való találkozása,1 e két társadalmi csoport együttélésének, együtt „létezésének” és érdekellentéteinek számos aspektusa, az uralkodói (udvari) látogatások jellemzői és hatásai, a várjobbágyok és királyi familiárisok szerepe a korai városfejlődésben, a nemesi jelenlét a késő középkori - másutt a kora újkori - városban (a városi nemesek, a nemesi rangú patríciusok, vagy a városban létező nemesi udvarok kérdése), a földbirtokos vidéki nemesség és a közeli városi társadalom összetett kapcsolat- rendszere (házassági, üzleti és egyéb jellegű kapcsolatok), valamint a nemesség fokozatos bekapcsolódása a regionális és távolsági kereskedelembe és/vagy pénzügyi tranzakciókba,2 illetve a különböző elvek mentén definiált rezidenciavárosok jellemzőinek3 a királyi városok esetében megfigyelhető jellegzetességei mind-mind olyan témakörök, amelyeket a város és nemesség összetett kapcsolatrendszerén belül vizsgálni lehet. E tanulmányban az udvar - illetve a nemesség - és a város kapcsolatát, ami nyilvánvalóan a választott város, Pozsony esetében is különösen tág és szerteágazó téma, a városi köz- és önigazgatás, valamint a belső térszerkezet és térhasználat alakulása (vagy átalakulása) felől közelíteném meg. Ebből a nézőpontból végiggondolva azon kérdésköröket, forráscsoportokat és elemzési lehetőségeket, amelyeket tárgyalhatnék, még így is egy tanulmány alapvetően szükreszabott kereteit feszegetném. Ennek ellenére megkísérlek egy témapalettát felvázolni, bemutatva mindazon megközelítési módokat, a városi élet azon aspektusait, amelyeken keresztül a városi polgárság és az udvar, illetve a nemesség kapcsolata vizsgálható, és amelyek révén a város adott időszakokban jellemző vagy kevéssé jellemző királyi rezidencia jellegére fény vetülhet. Rezidencia jellegről beszélhetünk csupán, hiszen a korai Esztergommal, később Óbudával, Visegráddal, majd Budával ellentétben a középkor folyamán Pozsony szigorú értelemben véve nem önálló királyi várral bíró uralkodói köz1 HIRSCHBIEGEL-ZEILINGER 2009. 481-503. p. 2 JOHANEK 1998. 16-17. p. 3 Ld. erre Szende Katalin tanulmányát jelen kötetben; illetve Buda kapcsán: KUBINYI 1994/1999.; KUB1NYI 2001. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv vii. 2012.171-199. p.
