Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely és távolsági kereskedelmi központ a 15. században, a firenzei és dél-német üzletemberek tevékenységének tükrében
Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely... 159 város politikai életében történő közvetlen részvételre, hacsak nem indirekt módon az egyre tőkeerősebb magyar származású polgárság támogatása révén.32 Dél-németek és itáliaiak Budán a 15. század második felében A dél-németek kapcsán a század második felében változást hozott részben egy újabb betelepülő hullám, valamint a tény, hogy a politikai vezető elithez tartozó családok 2-3 generáció után általában kihaltak.33 A század végén a nagy délnémet kereskedőházak is megjelentek Budán, közülük elsősorban az augsburgi Welserek és Fuggerek szerepe jelentős. Tőkeerejük jóval nagyobb volt, mint a Budán élő többi dél-német származású távolsági kereskedőé. Ok már valóban konkurenciát jelentettek a firenzeieknek, hiszen első lépésben átvették a pápai jövedelmek beszedését a Habsburg területeken.34 A Budán élő dél-német kereskedők - az olaszok mellett - továbbra is jelen voltak az udvari szállításaikkal a királyi udvarban, bár szállítmányaik átlagolt értéke Kubinyi András számítása szerint jóval alatta maradt az ebben az időben itt dolgozó itáliai kereskedők szállításai volumenének.35 Bár a firenzeiek újbóli eltűnésére tett korábbi megállapítások kissé túlzóak, kétségtelenül kevés újonnan érkező firenzei üzletemberre van adatunk a század közepéről, igaz, ebben az időszakban mind a források száma, mind a források adattartalma csökkent.36 Ugyanakkor a már az országban dolgozók, főként a pénzügyigazgatásban érintettek közül több üzletember tevékenységéről továbbra is fellelhetőek adatok a magyarországi anyagban. Az újonnan érkező itáliaiak száma a későbbiekben, főként a királyi hatalom megszilárdulása után újra megnő. Esetükben sok változás érzékelhető: egyrészt ekkor már a firenzeiek mellett számos velencei kereskedő is megjelent Budán.37 Másfelől a 15. század második felében végrehajtott közigazgatási reform, a kincstartói tisztség felállítása és budai székhelye, valamint a Mátyás király által az itáliaiaknak 32 KUBINYI 2009d. 714. p.; Budával ellentétben Zágráb városában a 14. század elején már létezett egy szervezett latin kolónia, amely aktívan részt vett a város politikai irányításában is. A zágrábi latinok között számos firenzeit találunk, a forrásokban megőrzött nevek azonban azt sugallják, hogy túlnyomórészt nem a vagyonos és tekintélyes firenzei családok leszármazottai éltek itt. Stratégiájuk is eltért a Budán élő firenzeiekétől, 1437-ig jellemző volt rájuk a végleges letelepedés, akkor sokan elhagyták a várost, lásd BUDÁK 1995. 682-691. p. 33 KUBINYI 2009f. 517-520. p. 34 GOLDTHWAITE 2009. 198. p.; SPEKNER 2003. 35 Kubinyi 2009b. 338. p. 36 ARANY 2007. 37 KUBINYI 2009b. 342-343. p.
