Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende László: Királyi központok kézművessége a 13–14. században
142 Udvar - Város — Főváros 12 db különböző méretű, réz vagy bronz öntésére szolgáló öntőtégely hevert. Mindez egy, a közelben fekvő, máig ismeretlen ötvös- vagy bronzöntő műhely létét feltételezi. A terület közelében fekvő ötvösműhely elméletét erősíti az is, hogy a 14. századi udvarszinten feküdt egy ólom lemezdarab, amelyre Károly Róbert 1329-ben vert garasának próbaveretét nyomták. Továbbá előkerült egy préselt bronzveret is, amely Máté evangélista jelképét, az angyalt ábrázolta, ennek a jelentőségére mindjárt kitérek. A szakirodalom viszonylag részletesen foglalkozott Konrád harangöntő működésével. Pajdussák Máté nyomán még egy Gaal előnevet is illesztettek elé, ezt azonban Iván László kutatásai alapján el kell vetnünk.561. Lajos király az 1357-ben Visegrádon kelt, majd 1364-ben Lőcsén átírt és újból megerősített oklevelében a visegrádi nagyharang elkészítéséért Konrád mestert - és általa testvéreit, Jánost és Miklóst is - familiárisai közé vette és házát, vagy kúriáját adómentessé tette. Ezt az adatot kapcsolta össze Szőke Mátyás az 1968—1969- ben a visegrádi alsóvár udvarán feltárt harangöntő műhellyel.57 Mivel az öntőgödör betöltéséből nem került elő korszakmeghatározó lelet, a köpeny díszített töredékei jelenthették a kiindulási alapot: a betűforma és a leveles díszítések jellege a 14. századra jellemző. A visegrádi harang formája és mérete jól rekonstruálható az előkerült öntőforma-töredékek alapján. A legnagyobb töredék — egy 70 cm széles darab — a köpeny alsó pereméből maradt fenn. Az ezen mérhető görbület 280 cm körüli értékben adja meg a harang alsó átmérőjét. Összevetve más, immár Konrád mester iglói műhelyéből származó harangok arányaival, a visegrádi példány súlya megközelíthette a 13 tonnát. Ez a méret fölülmúlja a legnagyobb fennmaradt középkori harang, az erfurti dóm 1497-ben öntött Gloriosa nevű harangjának 254 cm-es átmérőjét, a koronával együtt mért 257 cm-es magasságát és 11,45 tonna súlyát. A régészeti adatokból tudjuk, hogy állhatott olyan templom, amelynek tornya elbírta a gigantikus öntvényt.58 A harangöntőgödör feltárása és az onnan előkerült formatöredékek lehetővé tették az öntési folyamat elméleti rekonstrukcióját. Az előbb említett angyalos veret jelentősége abban keresendő, hogy ugyanennek a veretnek a préselő mintájából előállított díszítőelem 56 IVÁN 2004. 35. p. (51. lj.) 57 SZŐKE 1982. 317-324. p. 58 A Fő utca 73-ban feltárt 60 méter hosszú és 15 méter széles templom nyugati, 4 méter fal- vastagságú tornyának alapterülete 11x11 méter. Az egyház valamikor az 1350-es években épülhetett, titulusa, funkciója bizonytalan (Szent László ágostonos kolostor temploma vagy Szűz Mária plébániatemplom). A torony, és mögötte a templom feltűnik a Visegrádot ábrázoló 17. századi metszeteken is. A tornyot az újkorban az alapozásig elbontották, elpusztítva a középkori járószinteket. BÚZÁS 2007.; BÚZÁS 2009.
