Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
114 Udvar - Város - Főváros L. Bemátnak a nagyböjti időszak kormányzati jelentőségét bizonyító kutatását, amit 1213 után (O)Budára is vonatkoztathatunk. Ám ellent kell állni annak a kísértésnek, hogy érvényességét minden esetre kiterjesszük. Óvatosságra int ugyanis Egyed pápai káplán 1229 februárjában, a királyi udvarban kelt perhalasztó levele. A per a pannonhalmi apát és a veszprémi káptalan között bizonyos tizedek ügyében keletkezett. A káplán a felek kérésére elhalasztotta azt Böjtközép (Laetare) vasárnapjára (március 25-re), azzal, hogy őt az érdekeltek képviselői Fehérváron, Budán, vagy Esztergomban kereshetik majd fel, attól függően, hogy akkor éppen hol tartózkodik.57 A káplán febmárban még nyilván nem tudta, melyik városában üli meg az ünnepet a király. Ez az eset megfontolt eljárásra kötelez minket, ezért indokolt a kiemelkedő események helyhez kötésének óvatos megközelítése. Erre kitűnő példa az 1222. évben kiadott, de napra pontosan nem keltezett Aranybulla. A rendelkezések megszületését Érszegi Géza, és az ő nyomán Zsoldos Attila a húsvéti ünnepkör idejére keltezi. Az ünnepkör jelentőségét maga a dokumentum is hangsúlyozza, amikor az új pénz forgalmazásának kezdetét húsvétra helyezi.58 Ennek alapján elvileg akár (Ó)Budán is tanácskozhattak a határozatok megfogalmazásáról és életbeléptetéséről, hiszen nincs kizárva, hogy az ünnepet előkelőivel ott ülte meg II. András király, mégsem hagyhatjuk számításon kívül Fehérvárt, már csak azért sem, mert éppen az Aranybulla rendelkezett a fehérvári István-na- pi törvénynapok megtartásáról. Hasonlóan nem tudjuk helyhez kötni - bár ez esetben sem zárható ki az (ó)budai királyi palota, mint helyszín - azokat a tárgyalásokat, amelyeket a király folytatott püspökeivel és más országnagyokkal 1231-ben - szintén a húsvéti időszakban - az Aranybulla megerősítéséről, kiegészítéséről, illetve bizonyos pontjainak megváltoztatásáról. E tárgyalásokon a király két fia, Béla erdélyi és Kálmán szlavón hercegek is jelen voltak, sőt, az új határozatokat írásba foglaló okmányt pecsétjükkel is megerősítették.59 Ezután indult el a király fiaival 1231. évi halicsi hadjáratára.60 57 DF 206906 (kiadása: PRTI. 692. p.); KUMOROVITZ 1971. 18. p. 58 ÉRSZEGI 1999. 57-58. p.; ZSOLDOS 2011.4-5. p. 59 THE1NER 1. 109-110. p.; PAULER 1899.11. 109-112. p. 60 KUMOROVITZ 1971. 18. p. (Nem találtam bizonyítékét annak, amit Hóman Magyar történetére hivatkozva említ meg, hogy 1231 nyarán Béla ifjabb király Erdélyből (Ó)Budára jött fel nagy sereggel, hogy apját és testvérét Halicsba kísérje. A tévedést valószínűleg Pecorari Jakab pápai követ 1232 decemberében Budán kelt oklevelének értelmezése okozta, amelyben átírta Róbert esztergomi érseknek valamikor 1231. március 20. után kelt oklevelét, amelyben az érsek átírta IX. Gergely pápa 1231. március 3-i, az interdictum kimondására felhatalmazó oklevelét, majd 11. András királynak 1231-ben kelt, az Aranybulla megújításáról szóló határozatát.) Ez vezethette Sebestyén Bélát is, amikor II. András itineráriumában 1231-ben és
