Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
104 Udvar - Város - Főváros A német források szerint Eczilburg és Attila király városa megjelölésének értelmezését a honfoglalás korát megéneklö magyar gesztaírónak, Anonymus- nak köszönhetjük, amikor leírja Árpád vezér bevonulását Attila király városába, s bemutatja magát a várost: „ ...[rex Athila (kiem. S. E.)7 regalem sibi locum constituit iux[ta] Danubium super calidas aquas et omnia antiqua opera, que ibi invenit, renovari precepit, et in circuito muro fortissimo edificavit, que per linguam Hungaricam dicitur nunc Buduuar et a Teothonicis Ecilburgu vocatur ...” Eszerint a Duna mellett, a hévizek fölött létezett egy királyi székhely, amit az ott talált régi épületek (római falak) megújításával építettek fel, az egészet igen erős fallal vették körül, és ezt a helyet a 12. és a 13. század fordulóján („most”, azaz Anonymus müvének 1200 elejére tehető keletkezésekor) magyarul Budavárnak nevezték. A feltehetően Párizsban tanult, művelt Névtelen azzal is tisztában volt, hogy a királyi székhelyet Fehérvárhoz hasonlóan szakrális tisztelettel kell övezni, így valószínűleg tudatos eljárásnak tekinthetjük a budai káptalan területéhez kötődő korai alapítású exempt egyháznak, Fehéregyházának a dinasztiaalapító Árpád fejedelem temetkezési helyeként történt feltüntetését. Itt most nem kívánok Fehéregyháza bonyolult kérdéskörével részletesen foglalkozni, csak annyit szeretnék leszögezni, hogy bármi is volt Anonymus írói szándéka, hálásak lehetünk érte, mert Attila király városát, illetve Etzelburgot éppen az ő Fehéregyháza-leírása révén azonosíthatjuk (Ó)Budával.27 A későbbi középkori (ó)budai határjárások ugyanis ide jelölik Fehéregyházát.28 A magyar hun hagyományokat felidéző gesztaírót egy, a német hun mondakört megörökítő elbeszélő forrás is megerősíti. A passaui püspöki udvarban szerzőnkkel egyidejűleg, úgy 1198 és 1204 között öntötték végleges formába 27 „.. .Post hoc anno dominice incarnationis DCCCCVII dux Árpád migravit de hoc seculo; qui honorifice sepultus est supra caput unius parvi fluminis, qui descendit per alveum lapideum in civitatem Athile regis, ubi etiam post conversationem Hungarorum edificata est ecclesia, que vocatur Alba, sub honore beate Marie virginis” SlLAGl 1991. 122. p. Kapitel 52. p. 20-25. sor. Anonymus feltehetően a hagyományok alapján a templom építését közvetlenül a kereszténység felvétele utáni időkre helyezte. A civitas Athile kifejezésre is érdemes odafigyelni, aminek Kumorovitz Györffy értelmezésével szemben, aki korszerűtlennek minősítette a kifejezés anonymusi használatát, vár értelmet tulajdonítva neki, kifejtette, hogy Anonymus azt nagyon is korának megfelelően használta, mivel a civitas kifejezés alatt a regalis locus-t értette. KUMOROVITZ 1972. 21-23. p. Anonymus kutatástörténetének részletes összefoglalása: THOROZCKAY 1994. 93-149. p. A Fehéregyházára vonatkozó tetemes irodalomból csak a lényegeseket említem. FOERK 1923. 74—80. p.; GÁRDONYI 1937. 3-23. p.; GARÁDY 1937. 248-270. p.; BÁRTFAI SZABÓ 1935. 15-30. p.; Budapest Műemlékei II. 499-502. p.; BERLÁSZ 1958. 601-607. p.; JANKOVICH 1959. 86-88. p.; Budapest történetének bibliográfiája 1. 234— 236. p.; Györffy 1973. 264-265. p.; GYÖRFFY 1997. 82-84. p.; ÁMTFIV. 634. p. 28 BÁRTFAI Szabó 1935. 77-83. p. 59. sz., 121-124. p. 185. sz.; GÁRDONYI 1945.573-588. p.; KUMOROVITZ 1976. 279-297. p.
