Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
102 Udvar - Város — Főváros híd budai hídfőjénél elhelyezett budai prépostság alapításának Szent Istvánhoz köthető krónikás hagyománya ellentmondásos. Az általánosan elfogadott nézet szerint a prépostságot (Orseolo) Péter király (1038-1041, 1044-1046) létesítette névadó szentje, Péter apostol tiszteletére.19 Ám a budai káptalan története jószerint homályba vész mindaddig, amíg a királyi székhely idehelyezésének mozzanatai fel nem bukkannak.20 Kivételt jelent e tény alól II. Géza király 1148. évi, a budai káptalannak szóló adománylevele, amelyből az is kiderül, hogy már Szent László király (1077-1095) nem csekély jövedelemben részesítette a valószínűleg építkezéseit ez idő tájt befejező egyházi intézményt.21 Fügedi Erik szerint a korai egyházak fenntartását Európa-szerte a királyi jövedelmek egy részének átengedésével rendezték, ezért természetes, hogy nem tudunk nagyobb birtokadományokról.22 óbudai házait, amelyekben eddig a királyi solymárok laktak. Veszp. Reg. 242. p., 624. sz. Egyébként a medium regninek nevezett területen az (ó)budain kívül királyi udvarház volt még Dömösön, Csepelen, Pesten és Cinkotán. KUBINYI 1961. 125-127. p.; KUBINYI 1962. 165-169. p.; ÁMTFIV. 617. p.; ZSOLDOS 2001.46. p. A Györffynél idézett budavári királynéi udvarház léte kétséges: VÉGH 2006. 31., 148-149. p. 19 Itt most nem kívánunk a szerteágazó kérdéssel részletesen foglalkozni, mivel témánk szempontjából nincs jelentősége. Megjegyzendő azonban, hogy a prépostság hagyományosan Szent Istvánt tartotta alapítójának, és létezett a késő középkorban Szent Istvánnak szentelt processziós kápolna, amelyhez a prépost és káptalana tagjai minden évben - a kánonjog előírása szerint a szent király ünnepén - az alapítót megillető ünnepélyes körmenettel járultak. A 15-16. századból eredő Declaratio iurium prepositure S. Petri Veteris Bude (Jászói konvent hh. lt. 98-1-32) az alapításról ezt írja: „...Fundavit praeposituram hanc [...] S. Stehanus primus rex et apostolicus Hungarie eiusque ecclesiam S. Petri nomine insignitam cessit edificare, ecclesiam eandem perfecit S. Ladislaus rex. ...” Ebben a hagyományban szerepet játszhatott a szent királyok kultusza, bár Szent László király adományozását hiteles oklevél tartotta fenn. Annak eldöntése azonban, hogy a Szent István kápolna valójában mikor létesült, és a krónikás hagyomány, amely szintén Szent Istvánt tartotta a prépostság alapítójának, mennyire hiteles, figyelembe véve a francia (Gallus) Névtelen lengyel Krónikájának (Cronica Polonorum) 1112. évi közlését, amely szerint a budai egyház alapítója Péter király volt, jelenleg az eltérő szakirodalmi vélemények miatt újabb vizsgálatot igényel. KARÁCSONYI 1897. 291-297. p.; BÁRTFAI SZABÓ 1935. 8-14. p.; GARÁDY 1940. 3-7. p.; FÜGEDI 1959. 16-20. p.; JANKOVICH 1959. 65-67. p.; KUBINYI 1972. 11-14. p.; GYÖRFFY 1973. 266-268. p.; GYÖRFFY 1997. 94-96. p. 20 Alapítására párhuzamként hozható fel a 12. század elején az ottani királyi udvarhely birtokainak és népeinek átengedésével létrehozott dömösi társaskáptalan, amelynek javait III. Béla király 1138-ban íratta össze. ÁMTF IV. 629-633. p. 21 II. Géza király 1148. évi adománylevele, amelyben a Szent László király által a királyi kamarából kiutalt, de a királyi dispensatorok által nem teljesített 360 pensa jövedelmet pótolja és egészíti ki Gézavásár, a pesti és kerepesi rév hajóvámjával, illetve megerősíti a káptalant a Szent László király által adományozott, a megyeri révtől a Nagy szigetig terjedő dunai halászat birtokában. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban DL) 105992 (kiadása: BTOE I. 3-4. p. 1. sz.) 22 FÜGEDI 1959. 19. p.
