Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Tartalomjegyzék
ELŐSZŐ Évkönyvünk VII. kötete a 2011. novemberében - Budapest Főváros Levéltára, az MTA Történettudományi Bizottság Várostörténeti Albizottsága és az Urbs szerkesztősége szervezésében - lezajlott III. Magyar Várostörténeti Konferencia előadásainak tanulmánnyá érlelt változatát tartalmazza. A konferenciát ezúttal Állandóság és változás a Kárpát-medence városfejlődésében a 18. század végéig címmel rendeztük meg. Az Uralkodói, főúri rezidenciák és városok a 14-18. században című szekció áttekintést ad a rezidenciakutatás (Residenzenforschung) mint önálló arculattal rendelkező kutatási irányzat kialakulásáról, eredményeiről és kapcsolódásáról a várostörténet műveléséhez. Az európai rezidenciakutatás új eredményei a magyar kutatás számára is hasznosak és gondolatébresztők, és az elmúlt években is számos ide kapcsolható új eredmény született a királyi székvárosokról, az uralkodói mellékrezidenciák, püspöki székhelyek, főúri rezidenciák városalakító szerepéről, udvar és városi társadalom kapcsolatrendszerérői. A fejezet, széles nemzetközi áttekintést nyújtó módszertani és historiográfiai bevezető után, ezekből a friss kutatási eredményekből nyújt válogatást. A Városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken című fejezet tanulmányai friss alapkutatások nyomán sokféle szemszögből vizsgálják az oszmán hatalom alól felszabaduló területek városainak viszonyait. Kiterjednek a bécsi udvar várospolitikájára és a városok ezzel kapcsolatos reakcióira, a városok társadalmának újjászerveződésére és belső konfliktusaira az újjátelepülés időszakában, az új városhálózatot és városhierarchiát alakító mechanizmusokra, az új városkép, topográfiai rend, épített környezet kialakulására. A konferencia Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok Erdélyben a középkorban és a kora-újkorban szekciójának anyaga az Urbs VIII. kötetében jelenik meg. Jelen kötet tartalmi gazdagsága azt mutatja, hogy a szerkesztőség által kezdeményezett Magyar Várostörténeti Konferencia sorozat valós igényt elégít ki, s a hazai várostörténeti kutatás örvendetesen széles szakembergárdára támaszkodhat. Ez megerősíti azt a szándékunkat, hogy e hagyományt a nehezebbé vált körülmények között is folytassuk. A szerkesztőség