Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig

90 Városépítés, várostervezés jaiban jól látható „szakadás” érzékelhető a 900-1000 és az 1100-1200 pengős zónákban (itt tömörülnek a legnépesebb bérlői csoportok, míg az 1000-1100 pengős lakbérsáv néptelenebb), addig 1935-ben mindegyik meghatározó főbér­lői csoport lakbérei elindultak a lakbértábla alsóbb régiói felé. 1935-ben mind a négy főbérlői csoport 700-800 pengő között mozgott, kivéve a szabadfoglal- kozásúakat akiknél 800-900 pengős lakbéreket találunk.36 Érdekes eltérés tapasztalható a többi kislakástípustól a garzonlakások eseté­ben a főbérlők helyben lakásának idejét vizsgálva. A fővárosba frissen érkezett lakásbérlők általában kislakásokba költöztek, és minél hosszabb ideje élt valaki Budapesten annál nagyobb eséllyel lehetett őt nagyobb lakás bérlőj eként fellel­ni az 1930-as években.37 A garzonok esetében azonban a bérlők közel 2/3 része 10 évnél régebben élt a fővárosban, míg a két éven belül érkezettek aránya 10% körül mozgott.38 Összegezve, a századfordulón jellemző, főleg vagyonából élő és önálló ke- reskedő/iparos garzonbérlő csoportokat az 1920-as évektől felváltották a tiszt­viselő bérlők, akiknek a számaránya a következő évtizedben fokozatosan emel­kedett, miközben az egyszobás garzonokban a nyugdíjasok/vagyonukból élők is újra magasabb arányban jelentek meg. A mindegyik időmetszetben magas garzonlakbérekben az 1930-as évek közepén némi csökkenés tapasztalható a domináns bérlői csoportok, így a legnépesebb tisztviselői foglakozások eseté­ben is. Az egyedülállók lakásbérlete a vizsgált időszakban végig meghatározó maradt, még az 1941-re tapasztalható aránycsökkenés mellett is, ekkor a laká­sok felében élt egyedülálló személy, közöttük 40% körüli arányban nő. Modern garzonok - a lakásforma és lakberendezés szerves egysége Az 1930-as években épített modern garzonlakások tömeges térfoglalása a bér­lakás-piacon sokféle reakciót váltott ki. így például garzonlakásos lakberende­zési tervek jelentek meg a korabeli építészeti lapok (főleg a modernista Tér és Forma) hasábjain, lakberendezési tanácsadók foglalkoztak a kislakás megfe­lelő tértakarékos bebútorozásával, de a novellairodalom, vagy későbbi vissza­36 A köztisztviselők második és hannadik legnépesebb lakbérsávja mind 1930-ban, mind 1935- ben a többi szemügyre vett foglalkozás középre záró lakbérsoraitól lefelé tért el (1930-ban 600-800, 1935-ben 500-700 pengő között mozgott), míg a magántisztviselők 200-300 pen­gővel felfelé tértek el a többi csoportjellemző bérleti díjaitól. 37 GYÁNI 1999. 156. p. 38 1930. évi népszámlálás II. 66. tábla, 162-163. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom