Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
88 Városépítés, várostervezés 1930-1935 között a házasok (nős/férjezett) arányának növekedése tapasztalható, ami 1941-re az egy évtizeddel korábbinál 10%-kal magasabb, ekkor a főbérlők 38,1%-a házas, miközben a nőtlenek/hajadonok arányszáma csökken. A garzonlakásokban nagyon kevés gyermek élt, 1930-ban az összes egyszobás garzon 8%-ában neveltek kiskorút (ezek zömében, a garzonok 7%-ában, egy gyermeket).28 A főbérlők nemi megoszlásában 1930-1935 között tapasztalható a nők arányának emelkedése (38,3%-ról 42%-ra), ami 1941-ben ismét a harmincas évekbeli szint közelébe csökkent (39,3%-ra).29 A garzonok lakbére a különböző időmetszetekben meglehetősen változatos képet mutatott. A századfordulón a háromhelyiséges, konyhátlan lakások átlagos évi bérértéke 528, a négyhelyiségeseké pedig 1005 korona volt.30 Ezek az összegek, annak ismeretében, hogy ekkor minimum 800 koronát kértek egy háromszobás polgári lakásért a fővárosban, igen magasnak számítanak.31 A fürdőszobás kislakások a két világháború közötti években sem tartoztak a legolcsóbb otthonok közé. 1920-ban és 1930-ban a legtöbb kibérelt egyszobás garzon a 700-1200 pengő közötti lakbérsávban mozgott,32 annyi változással, hogy 1930-ra a garzont bérlők fele már a 800-1000 és az 1100-1200 pengős sávokban tömörült.33 A legmeglepőbb változást azonban az öt évvel későbbi adatok mutatják. Miközben a lakbérkorlátozásokat az 1930-as évek elején fokozatosan feloldották, aminek következtében megemelkedtek a lakbérek,34 a garzonlakások bérszínvonala ezzel ellentétes irányba mozogott. A legjellemzőbb lakbérsávok az 500 és az 1000 pengő közötti tartományban húzódtak. A garzonok negyedét 700-800, több mint 1/3 részét 500-700 pengőért vették bérbe. A fürdőszobás, egyszobás konyhátlan lakásokat bérlő legjellegzetesebb főbérlői csoportok lakbéradatait szemügyre véve pedig markáns átrendeződés látszik az 1930-1935 közötti évek lakbéradataiban.35 Míg 1930-ban a tisztviselők, a szabadfoglalkozásúak és a nyugdíjasok/vagyonukból élők lakbérsáv28 1930. évi népszámlálás II. 81. tábla, 196. p. 29 HANUSZ 102. p. Hanusz Gyula tanulmányában a női garzonos főbérlők 1930-1941 közötti aránynövekedéséről beszél, figyelmen kívül hagyva az 1935. év adatait. írásában bemutatja, hogy a nők - összes lakástípusra tekintett - főbérlői viszonyának aránya az 1930-as évektől csökkent és 1941-re az 1925-ös szinthez közelített. 30 1906. évi népszámlálás 78. p. 31 Mazsu 1992. 155. p. 32 Budapest épület- és lakásviszonyai 1920., 1925. 1. 66. tábla, 144-145. p., 1930. évi népszámlálás II. 117. tábla, 260-261. p. 33 1930. évi népszámlálás II. 117. tábla 260-261. p. 34 UMBRAI 2010. 197. 35 1930. évi népszámlálás II. 117. tábla 260-261. p., Budapest épület- és lakásviszonyai 1935. II. 78. tábla, 198. p.
