Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
62 Városépítés, várostervezés A szénbányászat előretörése, a városi tér kitágulása: Pécs-bányatelep létrejötte Pécs gazdasági életében a szénbányászat fokozatosan erősödő szerepet töltött be a 19. század második felében. Már a század első felében is számos bányavállalkozás működött: 1810-1840 között 53 magánbányát nyitottak, így a foglalkoztatás is szinte folyamatosan növekedett.45 A gőzgépek terjedése miatt állandóan növekvő kereslet támadt a szén iránt, ezért hamar felmerült a nagyüzemi fejlesztés gondolata. A hazai szénkitermelést egyre inkább meghatározó Dunagőzhajózási Társaság (DGT) az 1850-es évek elején telepedett meg a városban azzal a céllal, hogy a viszonylagosan jó minőségű mecseki szenet Mohácsra eljuttatva gőzhajóin felhasználja, illetve a kibányászott szén maradékát a piacon értékesítse. Az első bányatelket a várostól északkeletre lévő Fekete-hegy tövében vásárolta meg, s az itt nyitott András-aknán kezdődött el a kitermelés. A Társaság 1854-ben kibérelte, majd három évvel később a várostól megvásárolta a Káposztás-völgy és Nagybánya bányajogát.46 Ezt követően a DGT a 19. század második felében egyre-másra vásárolta fel a kisebb magánbányákat, aminek eredményeképpen a század végére szinte kizárólagos gazdasági pozícióhoz jutott.47 A társaság igazgatási központja sokáig András-aknán volt, egészen 1895-ig, amikor is Pécs belvárosában, a Mária utcában felépítették a ma is meglévő székházat. Az András-akna körül kiépülő Pécs-bányatelep létrehozása volt az egyik legnagyobb területi expanzió a város életében a 19. század második felében.48 Ezt követően a DGT területszerzési szándékai a Pécstől keletre eső, de Pécs-bá- nyateleptől nem nagy távolságra lévő falvakra összpontosultak. A megszerzett bányaterületek nagy része Szabolcs, Vasas és Somogy településeken helyezkedett el. A somogyi és szabolcsi bányatelkek a Pécsi Székesegyház és a Pécsi Székeskáptalan tulajdonában voltak, a DGT tartós bérletbe vette tőlük, amit aztán állandóan meghosszabbított.49 A fejlesztések hatására mind Pécs-bánya- telepen, mind az említett bányászfalvakban jelentős népességnövekedés ment végbe. Az 1900. évi népszámlálás szerint Pécs-bányatelepen már 4177 fő, va45 Mendly 2005. 165. p. 46 PILKHOFFER 2010. 138. p. 47 DGT 1894. 5. p. 48 A településrész mai neve Pécsbánya, a 19. század második felében ez volt Pécs VI. kerülete. 49 PÁLFY 2002. 271. p.
