Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett... 57 működött.25 A piac az egyházi intézmények sokasága miatt adott volt, s mivel igen magas minőségű termékekről volt szó, így egyre több helyre szállíthattak Angster-orgonát. A gyár termékei gyorsan meghódították az osztrák piacot is, kiszorítva onnan a nyugati termelőket. A gyors piaci térnyerést az orgonák minősége magyarázta. Angster nemcsak adaptálta a nyugat-európai építőtechnikát, hanem tovább is fejlesztette azt, s így a történeti Magyarország legkiválóbb orgonáinak építőjévé vált.26 Ezen újítások közül nem egy zseniális találmánynak számított az orgonatechnika történetében. A gyorsan növekedő kereslet hívta életre a város élelmiszeriparát. Hasonlóan az országos tendenciákhoz, Pécsett is igen sokfajta iparág tartozott ebbe a körbe. Három sörgyár létrejötte mutatta a modern időket (a Hirschfeld és a két Scholtz), amelyek közül a Hirschfeld Lipót alapította (1848) sörgyár máig létezik. A sörgyár elhelyezkedése unikumnak számított, hiszen szinte az egyetlen üzem volt, amely a város nyugati részén jött létre. Nagy jelentőségre tett szert a Littke-féle pezsgőgyár, amely - kemény piaci konkurenciával megküzdve - komoly exportra is képes volt.27 Jóval nagyobb ágazat volt a malomipar, Pécsett a századforduló idején 8 malom is működött, ezek általában 15-25 embert foglalkoztattak.28 De volt már ecetgyár, több cukrászati üzem, s az első világháború előtt épült meg a főleg női munkaerőt foglalkoztató dohánygyár. Utóbbi érdekessége, hogy a dohánymonopólium miatt állami vállalatként jött létre, s bár a magyarországi dohánygyárak között a kisebbek közé számított, pár száz főnyi alkalmazottjával mégis hosszú távon (máig) erősen befolyásolta a város gazdasági életét.29 Jelentős szerepe volt a századforduló utáni években létrehozott városi közvágóhídnak, amely a vasúttól délre, a bőrgyárral szemben kapott helyet.30 Ez az üzem - a bőrgyárral együtt - igen környezetszennyező volt, ezért megpróbálták a sűrűbben lakott helyektől távolabbra helyezni, ugyanakkor a Tettye-patak szabályozása utáni vízelvezetéssel megoldották a két igen vízigényes vállalat vízellátását is. A város iparrendszerében az élelmiszeripar volt a leggépesítettebb, ebben az ágazatban találjuk a legnagyobb gőzgépkapacitást; főleg a szesz- és a söripar foglalt el kiemelkedő pozíciót. A gyáripari fejlődésben egyre jelentősebbé váló könnyűipar leggyorsabban fejlődő ágazata a faipar volt. A század végén Pécsett működött már két parkettagyár, egy hordógyár, egy kaptafagyár, illetve egy épület- és bútorasztalos 25 TH1RRING 1912. 303. p. 26 Lásd Szita 1995. átfogó ismertetését. 27 ÁGH 1894. 250. p. 28 Malomstatisztika 1906. I. tábla. A malmok száma. 29 T. MÉREY 1997. 35. p. 30 Nagy 2008. 72. p.
