Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján

54

Városépítés, várostervezés

A pécsi városrészek népessége és belső arányai 1900-ban9

A városrész neve

A népesség száma

A városrész lakosságának százalékos aránya

Belváros

9267

21,7

Budai külváros

14 505

33,9

Szigeti külváros

10 002

23,4

Siklósi külváros

3187

7,5

Pécs-bányatelep

4177

9,8

Külterületek

1580

3,7

Összesen

42 718

100,0

Látható, hogy a történelmi Belvárosban a 20. század elején a város lakosságának már csak alig több mint egyötöde élt, ezzel szemben a külső területeken s főleg a Budai és a Szigeti külvárosban élők aránya egyre nagyobb lett.

A pécsi gyáripar fejlődése és térbeli bővülése

A gyors gyáripari fejlődés egyik jellegzetes pécsi szimbóluma a Zsolnay-gyár volt. A fazekasipar (kerámiaipar) magyarországi fellegvárát csaknem 40 éves munkával kiépítő Zsolnay Vilmos éppen a századfordulón halt meg, de az üzem vezetése fia, Zsolnay Miklós kezében maradt. A gyárban a foglalkoztatás folyamatosan bővült: az 1880-as évek elején 460 munkás dolgozott a gyárban,9 10 11 míg a századfordulón a teljes munkaerőlétszám elérte a 800 főt."

A gyárnak igen széles volt a termékkínálata: az egyszerűbb porcelán-fajansz termékektől a csővezeték építésére alkalmas agyagcsöveken, kályhákon át a művészi termékekig (pyrogránit, eozin stb.) sok mindent termeltek. Magas technológiai szint jellemezte a gyár működését: gőzgépeket használtak, 1700- 1800 fokon égették a termékeket stb.12 AZsolnay-cég igazi jelentőségét az adta, hogy a gyárban (és a tulajdonosok személyében) ötvöződött a technológiai in9 Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban BML) IV. 1407 Pécs város polgánnesterének elnöki iratai. 161/1901. számú jelentés alapján szerkesztve.

10 Kamarai jelentés 1882. 109. p.

11 RÚZSÁS 1954. táblázatok.

12 Lásd Kamarai jelentés 1882.