Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Melega Miklós: Baics Gergely: Feeding Gotham: a social history of urban provisioning, 1780–1860
Baies Gergely: Feeding Gotham: a Social History of... 325 derül - a piacok méretének, illetve hierarchia-szintjének vonatkozásában -, ami a népsűrűség változásával, az eltérő jövedelmi és társadalmi-kulturális viszonyokkal, valamint a piacok mellett létező „informális” kereskedelem térnyerésével hozható összefüggésbe. Ez utóbbival kapcsolatban a szerző megállapítja, hogy az 1830-as évektől a friss áruk kiskereskedelmének súlypontja a piacokról egyre inkább a gomba módra szaporodó és a városi térben szétszóródó utcai árusokhoz helyeződött át, ami decentralizálta a város élelmiszerkereskedelmi rendszerét, és alapjaiban változtatta meg a bevásárlási szokásokat. A harmadik fejezet a városlakók életszínvonalát és annak biológiai feltétel- rendszerét vizsgálja, különös tekintettel a húsfogyasztási szokások alakulására. Az adatsorok elemzése kimutatja, hogy New York lakosságának a Gotham környéki kortársakhoz viszonyítva kimagaslóan magas egy főre jutó húsfogyasztási értékei az 1830-as évek végétől látványosan esni kezdtek, összefüggésben az 1837-1843 között tapasztalható gazdasági recesszióval. Ezzel egy időben a piaci rendszer hanyatlása - illetve másik oldalon a hatóságilag ellenőrizetlen és a hentesek közösségének szakmai kontrollja alól kikerülő utcai kereskedelem előretörése - együtt járt a friss élelmiszerek, különösen a húsáruk minőségének drasztikus romlásával. A hús - mint elsőszámú fehérje-beviteli forrás - mennyiségének és minőségének hanyatlása így nagyban hozzájárult ahhoz az életminőség-romláshoz, ami a korszakban Amerika-szerte megfigyelhető jelenség volt, és a halálozási ráták növekedésében, valamint a testmagasság csökkenésében nyilvánult meg. A húsfogyasztás területén tapasztalható problémák természetesen eltérő súlyossággal jelentkeztek a különböző társadalmi-gazdasági státusú fogyasztóknál. A legnagyobb gondok a város keleti kerületeiben voltak, ahol a munkásosztály, illetve a frissen érkezett bevándorlók túlsúlya érvényesült. Itt a piacrendszer eleve fejletlenebb volt, a lakosság inkább utcai húsboltokban, fűszereseknél és házaló kereskedőktől szerezte be a húst. Míg a magasabb húsfeldolgozási kultúrával rendelkező németek többnyire saját etnikumukhoz tartozó kereskedőktől vásároltak - ami némi minőségi garanciát jelentett —, a szintén nagy tömegben jelen levő írek számára még ez a biztonsági elem is hiányzott. A GIS-analízis térképre rajzolja, hogy a jövedelmi különbségek és a lakóhely szerinti szegregáció a húsfogyasztási szokásokban is tükröződött, ugyanakkor a húsellátásban tapasztalható mennyiségi és minőségi visszaesés - osztályonként és etnikumonként - különböző fokban érintette az egyes társadalmi csoportokat. Az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférési lehetőség tehát a társadalmi egyenlőtlenségek egyik meghatározó térbeli jellemzőjévé vált. A dolgozat utolsó tematikus egysége egy esettanulmány keretében az emblematikus jelentőségű Catharine piac létrejöttét, felemelkedését és hanyatlását, valamint a túlnyomórészt munkások lakta környezetével kialakult kapcsolatrendszerét mutatja be. A szerző rekonstruálja a piac hagyományos
