Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Argejó Éva: Égi és földi város. A város toposza az európai festészetben
312 Műhely csak alig kivehető körvonalai fedezhetők fel, mindkét kép középpontjában az örvényszerűen kavargó tűz játssza a főszerepet. A 19. századi modern város Az ipari forradalom gyökeresen átalakította Európát, s a 19. század társadalmi folyamatai létrehozták a modem nagyvárost milliós lakosságával, nyomornegyedeivel és elegáns bérházaival. Az ekkor még kedvelt vedutafestés európai mércével mérve is egyik legkiemelkedőbb osztrák mestere Rudolf Alt86 volt, aki beutazta a kontinenst és megfestette Európa fővárosait, ám művészete legszorosabban Béccsel forrott össze. Városképei nem statikus, építészeti veduták, sokkal inkább Bécs, az arany-Prága, Budapest vagy más birodalmi városok dinamikus, modem életét tükrözik. Alt akkor érezte magát elemében, ha a nyüzsgő nagyvárosok, az élénk, szinte már balkáni hangulatú kereskedővárosok atmoszféráját adhatta vissza képein. A hagyományos vedutafestészet azonban ekkorra válságba került, mivel képtelen volt megújítani önmagát. Olyan európai nagyvárosok, mint Berlin, Frankfurt, London vagy Párizs sem tudtak már ihletet adni ennek a souvenir-art kommersz színvonalára lesüllyedt, önmagát túlélt műfajnak.87 Az új városkép típusa Párizsban született meg, és szorosan nyomon követte a városszerkezet modernizálódását. A főváros megújult, sugárutak, körutak, parkok épültek, hidak a Szajnán, és kiépült a modem világítási rendszer is.88 Ehhez hozzájárult a vasút és az elegáns, új pályaudvarok látványa is. Az újfajta városkép, a megváltozott életmód, a felgyorsult idő s a hagyományok felbomlása mind-mind hozzájárultak az új típusú városábrázolás megszületéséhez. Párizs a haladás és a modemitás szimbólumává vált, és az új generáció művészeit, akiket nem engedtek kiállítani a tekintélyes Szalonban, egyre inkább a modem világ témái kezdték foglalkoztatni. Az ekkor született képzőművészeti alkotásokon jól nyomon követhetők az olyan társadalmi makrofolyamatok, mint az iparosítás, a modernizáció vagy az urbanizáció, de a festményeket nézegetve képet kaphatunk a város igazgatási és kulturális funkciójáról, valamint a városlakók vagyoni, társadalmi, etnikai hovatartozásáról is. Ebben a században lett a város az impresszionisták kedvelt témája, s az új művészeti irányzat gyökeresen átalakította a festői látásmódot. Martin Schuster szerint: „Az impresszionizmus az utolsó lépés a művészeti haladás terén a természethü leképezésben. 86 Rudolf Alt osztrák festőművész (1812-1905) 87 SÁRMÁNY 1996. 59. p. 88 RAJKÓ-S. NAGY 2010. 41. p.
