Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
290 Épített örökség folyamat a keresztutcás teresedés esetében a központ utcásodásának irányába hatna. A keresztutcás szerkezet abban az esetben képes az új városrészekhez sérülésmentesen kapcsolódni, ha már történetileg is zárt, főtérszerű képződménnyé alakult át (Alsómecenzéf). Különleges esetet képvisel Stósz, amelynek főtere mindegyik város között a legérzékenyebben reagált az új városépítészeti kihívásokra. Ennek oka, hogy itt egy áthatásokkal teli, változatos topográfiájú teresedés létezett, amely - ellentétben a piacutcás vagy a keresztutcás terekkel - nem determinálja az épületek helyét az utcavonalon. Felhasznált irodalom BÁCSKAI-NAGY 1983. BÁCSKAI VERA-NaGY LAJOS: A piaci viszonyok. In: Magyarország története. 1790-1848. Budapest, 1983. 245-309. p. BELUSZKY-GYÖRI 2005. BELUSZKY PÁL-GYÖRI RÓBERT: Magyar város- hálózat a XX. század elején. Pécs-Budapest, 2005. BOROVSZKY-SZIKLAY 1896. BOROVSZKY SAMU-SZIKLAY JÁNOS: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. CSAPÓ 2004. CSAPÓ TAMÁS: A magyar városok településmorfológiája. Szombathely, 2004. CSÍKVÁRI 1939. Abaúj-Torna vármegye. Szerk. CSÍKVÁRI ANTAL. Budapest, 1939. CHRISTALLER 1933. CHRISTALLER, WALTER: Die zentralen Orte in Süddeutschland. Jena, 1933. GajdoSMORAVANSKÁ 2008. Gajdos, Peter-Moravanská, Katarina: Suburbanizácia na Slovensku. Projekt VEGA 2/0116/08. 2008. htto:// www.socioloaia.sav.sk/cms/ unloaded/1242 attach suburbanizacia.pdf utolsó megtekintés: 2010. december 22.
