Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete... 275 Szepsi A szocializmus évtizedeiben csak Szepsi növekedése volt olyan ütemű, hogy, elszakadva a vidékies hagyományoktól, közel tízezer fős regionális alközponttá tudott fejlődni. Szepsi a századfordulón még alig emelkedett ki környezetéből, noha járási székhely és vasúti csomópont is volt.22 A hatvanas években bekövetkezett népességrobbanással azonban nemcsak településhálózati pozíciója szilárdult meg, de átalakultak belső szerkezetiségének hangsúlyai is. A nem egészen egy kilométernyi piacutcás településmag az elmúlt harmincnegyven esztendőben majd teljes hosszúságában az új város centrumává vált. A centrummá lett óváros kialakulásában döntő tényezőnek bizonyult, hogy az egykor borkereskedelemből élő Szepsi alatt homokkal feltöltött pincerendszer húzódik. Ezek feltárása és stabilizálása állítólag túlságosan nagy összegeket emésztett volna fel, ezért a lakótelepek és szolgáltatóházak alkotta „betonvárost”23 a Bódva túlpartján, a valamikori szérüskertben alakították ki.24 A családi házas kertváros még egy zónával nyugatabbra, a szőlőhegy keleti lejtőin helyezkedik el. A három egymással párhuzamosan futó települészóna (óváros, betonváros, családi házas öv) között a volt országút kelet-nyugati tengelye biztosítja az összeköttetést. Mivel ez az óvárost dél felől érinti, érthető módon elsősorban ezen a szakaszon figyelhető meg a lakóövezet átalakulása bevásárló, szolgáltató és igazgatási centrummá. A fésűs beépítésű óváros metamorfózisa annál is inkább figyelemre méltó, mert mindezidáig nem vezetett tömeges bontáshoz. A tulajdonosok rendszerint megkímélik a ház alaptömegét, miközben nagyméretű üvegportálokkal és divatos színezéssel aktualizálják azok megjelenését. Szepsinek ez az új központja a katolikus templom körüli térre érve a 18- 19. század igazgatási, oktatási és kereskedelmi intézményeit fejleszti tovább. Mivel itt a 19. században is álltak emeletes épületek, az azóta felhúzott tömbök legtöbbje belesimul a városkép sziluettjébe. 22 Lásd BOROVSZKY 1896. 350. p. 23 A betonváros az óvárostól markánsan eltérő építészeti felfogásra utal, miközben az új városnegyedben szép számmal állnak téglaépítésü tömbházak is. 24 MIHÁLYI 2002. 11. p.
