Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
270 Épített örökség 3. kép. Az alsómecenzéfi főtér történeti épületállománya meglehetősen fejlett városi múltra utal, amely a 20. századi urbanizációs igényeknek is könnyedén megfelel. (A kép forrása: http:// www.abov.eu.sk ') Felsőmecenzéf Az egykori német bányaváros az egész Kassai-medence talán leginkább történeti hatású településképével büszkélkedhet. Orsó alakú főutcájához az elmúlt évtizedekben nem csatlakoztak családi házas övezetek, így a városkép megkapó harmóniával illeszkedik a tájba. A régiesség nem a lakosság műemléki elkötelezettségének, hanem a szocializmus évtizedeiben bekövetkezett visz- szafejlődésnek tudható be. A közigazgatásilag Alsómecenzéfhez csatolt település külvárossá vált. Ráadásul közlekedési zsákjellege csak erősítette a mellőzöttséget, ami a városközponti funkciók elköltöztetésével járt együtt. Annak ellenére, hogy Felsőmecenzéf a rendszerváltás óta ismét önálló közigazgatási egység, a városias élet továbbra is hiányzik. Intézményei szegényesek: csupán a templom, a polgármesteri hivatal és a vegyesbolt alkotják. Az orsó középvonalában található közösségi létesítmények, mint pl. a sétány, eltűnőben vannak. Tömegközlekedési kapcsolatai sem jobbak bármely zsákfaluénál, demográfiai
