Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
268 Épített örökség Alsómecenzéf A mai főtér az észak-déli tengelyű középkori eredetű telepítvényből és az azt keresztező országúiból alakult ki. A történeti városrészek utcái mellett a város új negyedei is a főtérre szerveződnek. A régi országúttal párhuzamosan kialakuló új Alsómecenzéfet két lakótelep, valamint a nyolcvanas évektől a volt dűlőutak mentén előrehaladó családi házas beépítés jellemzi. A modern lakóegységek bekötőútjai közvetlenül a főutcához csatlakoznak. Ebből következően Alsómecenzéfen az újváros nem egyetlen lakónegyed, hanem olyan laza konglomerátum, amely az óvárossal és a történeti központtal tart fenn szoros kapcsolatot. A városszervező funkció tökéletes összhangban van a téren található történeti épületállománnyal. A háromezer fős Alsómecenzéf egykor fontos kereskedelmi és szellemi központ volt.19 Utóbbi szerepét részben ma is őrzi, hiszen iskolaváros, amelynek vonzáskörzete a szomszédos falvakra, kisvárosokra is kiterjed. A főtér emellett viszonylag gazdag szolgáltatási palettával rendelkezik. Az élelmiszerboltok mellett szakboltok, nagyáruház, étterem, különböző kvalitású kocsmák és kávéházak működnek itt, sőt még egy kispiac is színesíti a képet. Ezeket a kiskereskedelmi és szolgáltató funkciókat a tér épületei az eredeti architektúra megtartása mellett tudják befogadni. Ennek oka, hogy Alsómecenzéf már a 18. századtól piacközpontként működött, amely funkció természetes módon alakult át a 19. század végén állandó kiskereskedelemmé. A főtéri házak zömét egy évszázaddal ezelőtt is a kereskedelem igényeinek megfelelően alakították ki. Mindemellett Alsómecenzéf központja más környékbeli példákkal összevetve kiemelkedően rendezett, „németes hatású”.20 A műemléki hatóság engedélyével lezajlott átalakítással a teresedés korzó jellege domborodott ki, amit a pihenőpadok sora, a sétány és az emlékmű is jelez. A korzó azonban nagyrészt kihasználatlan, legfeljebb az erre tévedő turisták tesznek egy-egy tiszteletkört. A helybeliek mentális térképén a főtér inkább a buszmegálló okán van jelen. A Kassa felé tartó távolsági buszok ráadásul körbejárják az egész sétateret. Az átmenő forgalom általában rombolni szokta a városi terek használati értékét. Alsómecenzéf azonban eléggé félreeső hely ahhoz, hogy a buszforgalom ne je19 A 19. század közepén Alsómecenzéf kereskedelmi jelentősége Szepsiét is meghaladta. Bacskai-Nagy 1983. 288. p. 20 Ma Alsómecenzéf Szlovákia talán „legnémetebb” települése, ha figyelembe vesszük, hogy az itt élők 10-20%-a még mindig német dialektusát használja a mindennapi kommunikációban.
