Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere

200

Épített örökség

3. kép. Az aquincumi legiotábor helyreállított maradványai az óbudai városképben az Arpád-híd déli felhajtójának kiépítése után.

Óbudán kívül is láthatóvá váltak a római kori előzmények, így a mai Március 15. téren Contra Aquincum késő római erődjének maradványai.

A jó állapotú és az óbudai utcahálózatba illeszkedő római emlékek megszaporodott száma már a két világháború időszakában arra sarkallta a városépítészeket, hogy egységes koncepcióba foglalják azokat, és ennek megfelelően illesszék a modern városképbe. Ekkor született meg az Olgyay fivérek óbudai városrendezési terve, amely Róma város mintájára egy, a római topográfiának megfelelő főútvonalra, a Via Anticá-ra felfűzve mutatta volna be a feltárt és helyreállított római kori maradványokat. A háború azonban meghiúsította e nagyszabású s európai léptékkel mérve is kiemelkedő értékmentő terv megvalósítását.14

A világháborút követően Aquincum építészeti maradványainak feltárása és bemutatása új korszakhoz érkezett. Elsősorban a lakótelepek építése során (Óbudai Kísérleti Lakótelep, illetve Óbudai Lakótelep) előkerült római kori építmények maradtak konzerválva a felszínen, s kínáltak különleges látnivalót

14 KAISER-PÓCZY 1985. 28. p. 61-63. kép