Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata 19 látását biztosító zsiliprendszerek.23 A terület csak sokkal később, a 19. század utolsó harmadában értékelődött fel.24 4. kép. Sopron déli városnegyedei. Hárosy Zsigmond: Sopron és környéke látképe, 1841, litográfia, 590x780 mm. Részlet. Forrás: Magyar várostörténeti atlasz 1. C.3.2. Zacharias Michel 1700-ban készült madártávlati képén25 az egykori Hosszúsor déli tömbjében utcára merőleges, egy traktusos, oromfalas házak és utcával párhuzamos gerincű, városiasabb épületek váltogatják egymást. A városábrázolás jól szemlélteti a fertály zártságát, bizonyítva, hogy a külső déli városfalat ez időben még egyetlen városkapu sem szakította meg: a városnak így semmi kapcsolata nem volt a tőle délebbre eső szabad területtel. A Hosszúsor déli házsora mögött, egészen a külső városfalig keitek összefüggő, széles sávja húzódott.26 23 Az egykori zsilipek helyét a mai Frankenburg úttól délre, a vasúti töltések táján kell keresnünk. A fertály délnyugati tájának beépítését a megzabolázatlan Rák-patak rendezetlen medre (a „Hosszúsor árka”) sokáig erősen gátolta. 24 A külső városfaltól délre eső sáv igazából csak a Deák tér promenádjának kijelölésével kapott nagyobb jelentőséget. Előbb a hosszú sétány északi oldala épült be historizáló bérházakkal. Lenek Emil villája (Deák tér 1. sz.) a Deák tér reprezentatív új térfalának nyugatról lezáró elemeként a majorságtól délre, 1890-ben létesült, Vö. WINKLER 1988. 125. p. 25 Magyar várostörténeti atlasz I. C.4.1 tábla. Kücsán József figyelmeztet arra, hogy ezt a sokat idézett városábrázolást erős kritikával kell kezelnünk: a látkép számtalan téves információt tartalmaz. Véleménye szerint „a Michel-féie metszet legjobb esetben is a lakótömbök és az utcák vonalvezetésének tanulmányozása szintjéig fogadható el forrásként. A telkek, házak, kertek és parkok plyan sematikus módon vannak a kicsi lapon elhelyezve, hogy azok hitelessége több mint kétséges.” 26 Az első gyümölcsöskertek a 17. század végén keletkeztek Sopronban. FŐZŐ 1943. A kutatások mai állása szerint Főző hivatkozott cikkének korábbi adatai kevéssé megbízhatóak. Hitelesebbnek tűnik Hárosy Zsigmond Sopron és környéke látképe c. litográfiája, 1841. Ma
