Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Keller Márkus: Az óbudai kísérleti lakótelep és a kádári modernitás
Keller Márkus: Az Óbudai Kísérleti Lakótelep és a kádári modemitás 173 masztanak a makrotársadalmi intézményekkel szemben, függetlenül attól, hogy ezek az intézmények egyéb tekintetben mennyire különböznek egymástól.”6 A lakótelep a modernkori városépítés egyik leglátványosabb attribútuma. Léteztek ugyan korábban is lakótelepek, elterjedésük mégis a második világháború utánra tehető. A lakótelep-építés fontos jellemzője, hogy ekkor Európa nyugati és keleti felében is hasonló elméleti alapvetésekre támaszkodva kezdték el kidolgozni az új városrészeket, amelyektől mindenütt azt várták, hogy új életmód, életforma bölcsői lesznek. Magyarországon a lakótelepek építése elsődlegesen a Kádár-rendszerhez köthető. Jól mutatják ezt a statisztikai adatok is: míg az 1949-1960 között épített lakásoknak csak 28%-a volt lakótelepi, addig 1961-1970 között 48%-ra, majd az ezt követő 10 évben 76%-ra nőtt ez az arány, amely nem is változott lényegesen a rendszerváltásig.7 Ezt a nagyarányú építkezést - ami a kádári szociál- és lakáspolitika szándékolt következménye volt - előkészítendő hirdették meg 1958-ban az Országos Lakástervpályázatot, majd 1959-ben az Országos Lakásbútor Tervpályázatot. A tervpályázaton nyertes tervek alapján 1959- 1964 között az Óbudai Kísérleti Lakótelepen (OKL) 701 lakás épült. Az első, a bútorpályázaton győztes bútorokkal berendezett mintalakásokat már 1960- ban megnyitották a nagyközönség előtt. A lakótelepek építése sohasem pusztán építészeti kérdés volt, hanem mindig nagyon komoly társadalmi célok kapcsolódtak hozzá. Tanulmányom vezető kérdése a megrendelő (az állam) és az építészek implicit és explicit társadalomképére irányul. Milyen életet kínáltak az eljövendő lakótelepek lakóinak ezek a lakások? Hogyan látták az építők és építtetők a családi életet? Milyen családmodellben gondolkodtak? Mennyiben és miben különböztek a tervezők és az állam képviselőinek szempontjai és céljai? Milyen döntési mechanizmusok és kompromisszumok során alakult ki végül az eredmény: a kész ház, berendezett lakásokkal? Milyen szempontok szerint döntöttek az egyes lakások megtervezésekor? Mi volt feláldozható és miért? A későbbi lakótelepeknél a megvalósítás konkrét körülményei és nehézségei, illetve a már kész prototípusok követésének kényszere elfedik ezeket a problémákat. Az óbudai kísérleti lakótelep kiváló lehetőséget nyújt a fenti kérdések elemzésére. Ezeket a kérdéseket a technikai-gazdasági feltételek vagy a politikai üzenet mindig felülírták. Az Óbudai Kísérleti Lakótelep 1. ütemének 1958-1960 közötti megvalósulása épp egy olyan kegyelmi pillanatra esett, amikor sem az explicit politikai mondanivaló, sem a technológiai-gazdaságossági szempontok 6 WITTROCK 2008. 155. p. 7 CSIZMADY 2008. 33. p.
