Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Keller Márkus: Az óbudai kísérleti lakótelep és a kádári modernitás
KELLER MÁRKUS AZ ÓBUDAI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP ÉS A KÁDÁRI MODERNITÁS* Bevezetés Jelen tanulmány egy hosszabb kutatás első lépcsője. Ennek megfelelően inkább kérdéseket vet fel, megoldási irányokat jelez, mintsem konkrét válaszokat és határozott téziseket prezentál. A kutatás középpontjában a Kádár-kori modernitás milyensége áll. Az érdekel, hogy az ötvenes-hatvanas évek fordulóján az akkori szocialista állam hogyan gondolkodott a helyes, szocialista életmódról, és hogyan kívánta megújítani azt. Ennek a kérdéskörnek az elemzése többfajta forrásanyagon is lehetséges. Az 1950-60-as évek fordulója némiképp mostohagyereke a társadalomtörténeti kutatásoknak. Ennek oka nyilvánvalóan az 1956-os forradalom mint politikai történeti korszakhatár, amely némiképp hontalanná teszi ezeket az éveket. Elvileg már a Kádár-rendszerhez tartoznak, de a forradalmat leverő „új” és éppen megszilárdulni igyekvő rendszer működési mechanizmusa még igencsak sztálinista.1 Ez az átmenetiség nehezen megfoghatóvá teszi ezt az időszakot. Jelen esetben azonban éppen ez az ellentmondásosság teszi izgalmassá a fent említett kérdéskör vizsgálatát, különösen akkor, ha azt nemzetközi perspektívába helyezzük, hiszen az 1950-60-as évek fordulója mindenütt a modernizálódás igényét és az életmódok/életstílusok változását hozta magával. Ennek fényében nem érdektelen, hogyan gondolkodott a magát sztálinista alapokon konszolidáló2 kádári állam és a Kádár-rendszerrel lassan megbarátkozó társadalom ebben az időszakban. * A tanulmány a Szocialista városok? Városok Magyarországon és a Kárpát-medencében 1945-1990. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 2009-es konferenciáján elhangzott előadás írásos változata. A kérdést részletesebben elemzi az Óbudai Kísérleti Lakótelepről 2011-ben a L’Harmattan Kiadónál megjelenő Branczik Mártával közös kötetem. A tanulmány alapjául szolgáló kutatások az MTA Bolyai János ösztöndíja és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultak meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003). 1 Rainer 2003. 11-24. p. 2 Rainer 2003. 24. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VI. 2011. 171-187. p.
